Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

26

2 # Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... A Kir. Tábla 1866. augusztus 2-án, a Hétszemélyes Tábla pedig 1867. január 16-án a törvényszék ítéletét indokai alapján helyben hagyta.

11

2 Emberölés vádja alól felmentés és testi sértés miatt elítélés Az ügyész 4 ügyben emberölés miatt 5 fő ellen emelt vádat, a törvényszék azonban a vádlottakat e vád alól felmentette és bűnösségüket testi sértésben állapította meg és ezért szabta ki rájuk a büntetéseket. 1. A vád szerint Oroszlán Márton 47 éves dorogi ispán 1863. május 10-én gazdájának a vidi földön levő tanyájára indult s útközben megtekintette a köles földön levő vetést is. Itt találkozott Zovát György csősszel, akit felelősségre vont azért, hogy minden éjjel engedély nélkül a béklyóból kivette az uraság lovát s azon lovagolva látta el kerülői szolgálatát. Azért is felelősségre vonta, hogy az uraság árpavetését saját tehenével megpocsékolta. A szóváltás annyira elfajult, hogy az ispán botjával a kerülő vállára ütött. Az esetet követő 11 nap múlva a kerülő meghalt. Bár a boncjegyzőkönyv szerint az ütésnek a halálra semmi befolyása nem volt, mivel azonban a kerülő többek előtt kijelentette, hogy az ütést magára nézve halálosnak tartja, ezért a vádemelés Oroszlán Márton ellen vigyázatlanságból okozott emberölés miatt indokolt, - szögezte le az ügyész. A törvényszék azonban vádlottat fölmentette, mert a nyomozati iratok és a boncjegyzőkönyvben foglaltak alapján Dr. Karap Márton kerületi főorvos megállapította, hogy a vádlott egy közép vastagságú bot vékony végével, nem nagy erővel, elölről ütötte vállon az 54 éves sértettet. A halált pedig tüdölob - pneumonia - okozta. Az pedig lehetetlen, hogy a tüdőlobot az ütés idézte volna elő. Miután azonban a vádlottnak és a tanúknak egyező előadása szerint a törvényszék bizonyítottnak találta, hogy a vádlott nem eléggé indokolt okból a később elhalt sértettet megütötte s „mivel ezen ütést nem a szolgálatában volt, hanem a községileg felfogadott és hittel szolgáló csőszön vitte véghez ezért 1 havi rabságra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész élt fellebbezéssel, a Kir. Tábla azonban az elsőfokú ítéletet indokai alapján helyben hagyta.

11

3 2. Czeglédi János 46 éves szoboszlói földbirtokost, és szolgáját a 24 éves nőtlen Sándor Jánost vétkes vigyázatlansággal okozott emberöléssel vádolta az ügyész. A törvényszék mindkét vádlottat bizonyítékok elégtelensége miatt a következő indokok alapján mentette fel: 11

2 Uo. 1867.Fasc.5.H.No.81. 11

3 Uo. 1863.Fasc.5.D.No.221.