Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
25 0 # Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... Az ítélet ellen most már egyedül a vádlott élt fellebbezéssel, a Hétszemélyes Tábla azonban a másodfokú ítéletet indokainál fogva helybenhagyta. 9 5 8. Varga János nánási legény korsóval a vállán, minden ütőeszköz nélkül vízért ment. Szilvási Gábor fenyegető szavak kíséretében utána szaladt s amikor utolérte, az egyik tanú szerint a kezében volt bottal háromszor, a másik tanú szerint kétszer megütötte. Erre Varga a közelben álló ember kezéből kikapta a botját, Szilvási fejére ütött s amikor az a földre rogyott, kétszer a derekára rávágott. Szilvási kis idő múlva hazament, de néhány óra múlva az elszenvedett verés következtében meghalt. A törvényszék az ügyész által emberöléssel vádolt Varga János cselekményének jogi minősítését mellőzte s 1871 június 16-án kelt ítéletében csak a büntetés kiszabásának indokaival foglalkozott. Enyhítőként vette figyelembe, hogy a bot nélkül, vízért ment vádlottat a sértett támadta meg, viszont súlyosítóként értékelte, hogy a már földre esett sértettet még kétszer megütötte. Ezekre tekintettel az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 1 évi rabságra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt. Ennek eredménye -iratok hiányában- nem állapitható meg.. 9 6 9. Kiss József 32 éves hadházi lakos ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt indított ügyben Dr. Karap Márton kerületi főorvosnak a boncjegyzőkönyvre írt véleménye szerint az elhunyt sérülése és halála között eltelt 32 nap következtében nem lehetett megállapítani a sérülés és a halál közötti összefüggést. Az 1864 július 7-én megtartott perfelvételi tárgyaláson a törvényszék aggályosnak tekintette Dr. Karap Márton főorvos szakvéleményét, ezért elrendelte a felülbírálatát, mert nem tűnt ki, hogy a sértett halálát egyedül a kapott ütés okozta-e. Az iratokat a pesti Tudományegyetem Orvosi Karához felküldték. A törvényszék a felülvélemény megérkezte után hozott ítéletben a következő tényállást állapította meg: Sőrés Andrásné 1863 december 6-án este 8-9 óra között, nem tudni, milyen okból megfordult Kiss József, hadházi lakos vádlott szomszédjának udvarán. A kutyaugatásra Kiss József kiment az udvarára és a már távozó alakra rászólt, „álljon meg, mondja meg, hogy kicsoda". Az illető azonban elszaladt, vádlott pedig utánaeredt. Amikor elérte, egy favillával megütötte, mire az illető megmondta, hogy ő Sőrés Andrásné. így aztán vádlott Sőrésnét hazakísérte. Az esetet követő 9-10 nap múlva az asszony fekvő beteg lett, de bajának okát eltitkolta és fejsebét sem fájlalta. Végül is az eset9 5 Uo.1867. Fasc.5.H.No.l55. 9 6 Uo.B ügyek jkv. 4.k.l871. június 16.No.270. 769-770. oldalakon Az ügy iratai a Levéltárban nem találhatók, csak az ítélet van meg a most említett jelzetű jegyzőkönyvben.
