Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 235' nem derítettek fel, ezért a törvényszék ítéletét azon részbeni változtatással, hogy Ujjos Péternét is csak bizonyítékok elégtelenségéből menti fel a vád alól, hagyta helyben. 7 6 7. Szebeni László 39, Magi Miklós 34, Nyakó Miklós 21, Nagy Mihály 20, Csohány Miklós 33 és Aszalós Albert 24 éves nánási lakosok ellen em­berölés miatt indított ügyben a törvényszék ítéletében a következők olvasha­tók: Igazolt tény, hogy Varga László az 1867 november 20-án tartott lako­dalma éjjelén átfutott Fejes Bálint közelükben lévő házához, mert nagy lár­mával kézfogó (eljegyzés) volt. Az ott mulatozók azonban úgy megverték, hogy mire a felesége a vett hírre átfutott férjéhez, eszméletlenül, vérében fetrengve találta. A kapott sérelmek miatt néhány óra múlva meghalt. A vizsgálat azt látszik igazolni, hogy Varga László halálának közvetlenül Szebeni László, közvetve pedig Magi Miklós volt az előidézője. Ám Szebeni Miklóssal szemben ez csupán kétes alapú gyanúsítás, ami semmiféle bizo­nyítékkal nincs alátámasztva, Magi Miklóssal szemben pedig arra, hogy ő közvetett előidézője volt Varga halálának, egyetlen bizonyíték sem merült fel. Ezekre tekintettel a törvényszék Szebenit próbák elégtelensége, Magit pedig próbák hiánya miatt a vád alól felmentette. Ellenben Nyakó Miklóst, Nagy Mihályt, Csohány Miklóst és Aszalós Al­bertet, akik mint maskarások a Varga László kimúlását maga után vonó verekedésnek előidézői voltak az által, hogy a kellő határ áthágásával a kéz­fogóban volt vendégeket felingerelték, őket a törvényszék „rakoncátlan magukviseléséért" szigorúan megdorgálta. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt. A Kir. Tábla, majd pedig a további fellebbezés folytán a Hétszemélyes Tábla az elsőbíróság ítéletét helyben hagyta. 7 7 8. Szabó Miklós 22 éves nánási legény 1868 október 31-én szekérrel a gazdája tanyájára hajtott. Útközben utolérte Tóth Jánosnét s mivel ugyanab­ba a tanyába ment, felvette a szekérre. A tanyába érve, Tóth János a felesé­gét „eddigi kimaradásáért" kérdőre vonta, majd bent a házban ütlegelni kezdte. Szabó Miklós az asszony védelmére vasvillára kapott, berohant a pitarba és Tóth Jánost úgy főbe vágta, hogy a vasvilla kihullott a nyeléből s azzal addig verte, míg össze nem rogyott és a sérelmek következtében ször­nyet nem halt. Vádlottat a törvényszék emberölésben mondta ki bűnösnek. Tényként ál­lapította meg, hogy a férj és nő egymás közti házi ügyeibe illetéktelenül beavatkozott, az elhaltat minden ok és előzmény nélkül, bár nem szándéko­san, életétől nemcsak megfosztotta, hanem agyonverte, majd minden megil­7 6 Uo. 1868.Fasc.5.J.220. 7 7 Uo. 1869.Fasc.5.K.No.45.

Next

/
Oldalképek
Tartalom