Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 235' nem derítettek fel, ezért a törvényszék ítéletét azon részbeni változtatással, hogy Ujjos Péternét is csak bizonyítékok elégtelenségéből menti fel a vád alól, hagyta helyben. 7 6 7. Szebeni László 39, Magi Miklós 34, Nyakó Miklós 21, Nagy Mihály 20, Csohány Miklós 33 és Aszalós Albert 24 éves nánási lakosok ellen emberölés miatt indított ügyben a törvényszék ítéletében a következők olvashatók: Igazolt tény, hogy Varga László az 1867 november 20-án tartott lakodalma éjjelén átfutott Fejes Bálint közelükben lévő házához, mert nagy lármával kézfogó (eljegyzés) volt. Az ott mulatozók azonban úgy megverték, hogy mire a felesége a vett hírre átfutott férjéhez, eszméletlenül, vérében fetrengve találta. A kapott sérelmek miatt néhány óra múlva meghalt. A vizsgálat azt látszik igazolni, hogy Varga László halálának közvetlenül Szebeni László, közvetve pedig Magi Miklós volt az előidézője. Ám Szebeni Miklóssal szemben ez csupán kétes alapú gyanúsítás, ami semmiféle bizonyítékkal nincs alátámasztva, Magi Miklóssal szemben pedig arra, hogy ő közvetett előidézője volt Varga halálának, egyetlen bizonyíték sem merült fel. Ezekre tekintettel a törvényszék Szebenit próbák elégtelensége, Magit pedig próbák hiánya miatt a vád alól felmentette. Ellenben Nyakó Miklóst, Nagy Mihályt, Csohány Miklóst és Aszalós Albertet, akik mint maskarások a Varga László kimúlását maga után vonó verekedésnek előidézői voltak az által, hogy a kellő határ áthágásával a kézfogóban volt vendégeket felingerelték, őket a törvényszék „rakoncátlan magukviseléséért" szigorúan megdorgálta. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezéssel élt. A Kir. Tábla, majd pedig a további fellebbezés folytán a Hétszemélyes Tábla az elsőbíróság ítéletét helyben hagyta. 7 7 8. Szabó Miklós 22 éves nánási legény 1868 október 31-én szekérrel a gazdája tanyájára hajtott. Útközben utolérte Tóth Jánosnét s mivel ugyanabba a tanyába ment, felvette a szekérre. A tanyába érve, Tóth János a feleségét „eddigi kimaradásáért" kérdőre vonta, majd bent a házban ütlegelni kezdte. Szabó Miklós az asszony védelmére vasvillára kapott, berohant a pitarba és Tóth Jánost úgy főbe vágta, hogy a vasvilla kihullott a nyeléből s azzal addig verte, míg össze nem rogyott és a sérelmek következtében szörnyet nem halt. Vádlottat a törvényszék emberölésben mondta ki bűnösnek. Tényként állapította meg, hogy a férj és nő egymás közti házi ügyeibe illetéktelenül beavatkozott, az elhaltat minden ok és előzmény nélkül, bár nem szándékosan, életétől nemcsak megfosztotta, hanem agyonverte, majd minden megil7 6 Uo. 1868.Fasc.5.J.220. 7 7 Uo. 1869.Fasc.5.K.No.45.
