Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 217 Bár a civódáshoz nem Török András szolgáltatott okot -állapította meg a törvényszék- azonban a halálos sérelmet ö ejtette, „de ezt mint mást illetőt vitte véghez" így Baloghgal szemben véletlen emberölést követett el. Ezért 3 évi rabságra ítélték. Török Sándor a sajnosan bekövetkezett baleset szándéktalan előidézésében, a civakodás általa történt megkezdésével minden esetre részesnek bizonyult -olvasható az ítéletben. Erre tekintettel 1 hónapi rabsággal sújtották. Az ítélet ellen az ügyész élt fellebbezéssel, az első bíróság ítéletét azonban a Kir. Tábla indokai alapján helybenhagyta. 5 0 Lőfegyverrel okozott emberölések A vizsgált időszakban Böszörményben a tettesek 10, Nánáson 3, Szoboszlón és Vámospércsen 2-2, Dorogon 1, összesen 18 fő halálát lőfegyverrel okozták. Az áldozatok: 10 férfi, 2 kiskorú fiú (5 és 12 éves), 5 nő és 1 kiskorú leány volt. Vámospércsen és Szoboszlón l-l esetben az eldördült fegyver csak kisebb sérüléseket okozott, ezért a cselekmény jogilag kísérletnek minősült. A tisztiügyészi hivatal 18 személy ellen lőfegyverrel okozott emberölés, 2 személy ellen pedig ennek a bűncselekménynek a kísérlete miatt emelt vádat. Rajtuk kívül 9 személy bűnsegédség, illetve bűnpártolás vádjával állott a törvényszék előtt. A 29 vádlott ügyét 20 ítélettel bírálták el. Az emberöléssel vádolt tettesek a bűncselekményt célzott lövéssel vagy gondatlan lövöldözéssel hajtották végre. Az ítélkezési gyakorlat áttekinthetősége végett célszerű a törvényszék ítéleteit ennek megfelelő csoportosításban ismertetni. Célzott lövéssel okozott emberölések és kísérlete 1. Montlika Gergely 32 éves böszörményi lakos ellen szándékos emberölés, Ősz Varga Gábor 29 éves ellen bűnsegédség, Nagy Sándor 26, Nagy Sándorné 26 éves és T.Szabó Zsuzsánna ellen pedig bűnpártolás miatt indított ügyben a törvényszék igen terjedelmes ítéletében megállapított tényállás lényege a következőkben foglalható össze: A két vádlott 1862. július 2-án késő este ment el Nagy Sándor házához. Beszélgetésük során szóba került, hogy Nagy Sándorékat a közelükben lakó elmebeteg Márton István milyen sokszor háborgatta, mire Montlika azt 5 0 Uo. 1868.Fasc.5.J.No.l83.
