Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 213' pedig az apjukat megütni akaró testvérüket előbb szép szóval igyekeztek szándékában korlátozni, majd a vas villát a kezéből kicsavarni. A negyedik fiút, a 22 éves Bálint Gábort, amikor az apját megtámadni látta, elragadta az indulat, felkapott egy ütőeszközt és azzal ittas testvérét úgy főbe ütötte, hogy a sérülés következtében meghalt. A törvényszék ebből a tényállásból azt a következtetést vonta le, hogy Bálint Gábor sérelmezési szándékkal vette fel az ütőeszközt, szándékosan intézte az ütést is, de emberölési akarat és szándék egészen hiányzott nála. Az tagadhatatlan, hogy a támadáshoz már előbb odalépett testvérei az erőszakoskodót könnyen megfékezhették, ezért Bálint Gábor az ütésre nem lehetett jogosítva és erre az apai védelem szüksége sem kényszerítette. Ezekre, valamint eddigi büntetlen előéletére tekintettel 1 évi rabságra büntették. Az ügyész Bálint András és Bálint Imre ellen emberölésben bűnrészesség miatt emelt vádat. A törvényszék azonban azt állapította meg, hogy dühösködő testvérük megfékezése végett avatkoztak be, ezért őket a vád alól felmentette. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezett, a Kir. Tábla a törvényszék ítéletét indokai alapján helyben hagyta. Az ügyésznek ez ellen bejelentett fellebbezése sem vezetett sikerre, mert a Hétszemélyes Tábla a másodfokú ítéletet helybenhagyta. 4 4 4. Ifj. Varga János 25 éves böszörményi ember ellen feleségének megölése miatt emelt vádat az ügyész. Vádlott beismerte, hogy mivel ittassága miatt a felesége már nem akart neki pálinkát adni, bottal egy olyan ütést mért rá, hogy sérülésébe belehalt. A törvényszék álláspontja szerint vádlott pillanatnyi vétkes vigyázatlanságát italtól felhevült állapota idézte elő, tehát szándékosság vagy éppen a szerencsétlen halál előidézésének bűnétől egészen mentes. Nagyobb beszámítás alá esik viszont, hogy minden ok nélkül ütötte meg a feleségét, aki neki csak a javát akarta. Mivel az asszony az ütés következtében halt meg, vádlott emberölésben bűnös. Ezért eddigi jó magaviseletére tekintettel 1 évi és 6 hónapi rabságra ítélték. Az ítélet ellen az ügyész fellebbezést jelentett be. A Királyi Tábla az elsőbíróság ítéletét azzal a változtatással hagyta helyben, hogy a rabságot a szeszesitaloktól folytonos eltiltással kell végrehajtani. Az ügyész fellebbezése folytán a Hétszemélyes Tábla a másodfokú ítéletet helybenhagyta. 5. Kállai Sándor vádlott 1868. október 9-én Magi János nánási házánál együtt borozgatott Szabó Istvánnal és vele „bizonyos nőszemély felett" öszszeszólalkozott. Emiatt ölre mentek egymással, de ennek következményeit Magi János közbelépése elhárította. Vádlottban azonban forrt az indulat s 4 4 Uo. 1865.Fasc.5.F.No.l73. 4 5 Uo. 1865.Fasc.5.F.No.222.