Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 211' Zs. Horváthtal hozzáugrottak és vele összecsaptak. Amikor ezt még mindig a házuk kapujában álló Maszlag Gábor észrevette, botra kapott és testvére védelmére odafutott, de Zs. Horváth vele szembeszegült. Czirák Nagy és Maszlag János egymással tusakodtak mindaddig, amíg a munkaadója udvarából hazafelé indult Maszlag Sándor oda nem ért. Az ö segítségével Zs. Horváthot leütötték, Czirák Nagyot pedig, aki ekkor Maszlag Jánost taposta, egy hátba csapással elszalasztották. Ez után Maszlag Jánost hazavezették, ápolás alá vették, de -az orvosi vélemény szerint- a mindenképpen halált előidéző sérelmek következtében másnap reggel menthetetlenül kimúlt. Czirák Nagy a bűncselekmény elkövetését beismerte. Zs. Horváth azzal védekezett, hogy ittassága miatt semmire sem emlékszik, Porháti pedig tagadta, hogy Maszlag Sándor megverésében részt vett. A törvényszék azonban a tanúk vallomása alapján a vádlottak védekezését alaptalannak találta és bűnösségüket az emberölésben, verekedés által elkövetett bűnrészességben megállapította. Ezért 1871. november 4-én Czirák Nagyot az ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 2 évi, Zs. Horváthot 3 hónapi, Porhátit pedig 2 hónapi rabságra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész és Czirák Nagy fellebbezéssel élt. Ennek eredménye azonban iratok hiányában nem állapítható meg. 4 1 Élet és testi épség ellen nemcsak a kocsmákban, hanem otthon, családi, baráti összejöveteleken, vagy borkiméréssel foglalkozó termelőknél a mértéken túl fogyasztott ital hatása alatt is követtek el olyan erőszakos cselekményeket, amelyeknek kilenc halálos áldozata volt. 1. Fekete János hadházi lakos 1862. november 19-én éjféltájban disznótorból ittasan indult hazafelé. Amikor Fekete Péter házához ért, istenkáromlással követelte, hogy jöjjön ki az utcára. Mivel azonnal nem jelent meg, az utca felőli ablakokat bezúzta. Mire Fekete Péter bottal a kezében kiment, Fekete János már Tatár Gáborral együtt hazafelé tartott. Fekete azonban utána ment és hátulról „orozva" főbe sújtotta. Az ütéssel okozott agysérülés következtében Fekete másnap délben kimúlt. Vádlott -védekezése szerint- azért sújtotta főbe Fekete Jánost, hogy Tatár Gábort meg ne üthesse. Ezt a védekezését maga Tatár Gábor cáfolta meg. 4 1 Az ügyben csak a törvényszék ítélete áll rendelkezésre a B. ügyek jkve 4. kötetében 1871 november 4. No.455.sz. a. A B. ügyek állagában 1871. Fasc.5.M.No.244.sz.a. van a fellebbezést a Kir. ítélőtáblához felterjesztő jelentés fogalmazványa s erre jegyezték fel, hogy „a Kir. ítélőtábla az iratokat a tn. kir. Böszörményi Törvényszékhez küldte le". Ez a bíróság 1872. január 1-én kezdte meg működését, iratai azonban a HBML-ben nincsenek.
