Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve 2001 197' kifejtetteket ismételte meg és szabta ki a korábbival teljesen azonos büntetéseket. Az ítélet ellen ezúttal is az ügyész és ugyanazok a vádlottak éltek fellebbezéssel. A Királyi Tábla a vérdíjat a „törvényes mértékre", 40 forintra leszállította, egyebekben a törvényszék ítéletét indokai alapján helybenhagyta. 2 2 3. Takács Gábor 44 éves böszörményi lakost 1862. március 14-én Molnár Bálint, Molnár Sándor és több más személy nemcsak hívták, hanem erőszakkal bevonszolták Tóth János csapláros kocsmájába. Anélkül, hogy ennek okáról szót ejtettek, vagy szóváltás történt volna, Molnár Sándor fokossal orvul olyan erővel sújtotta fejbe Takács Sándort, hogy a vér azonnal elborította. Takács a vért kint az utcán lemosta, majd egy botot felvett a földről és -mint maga is elismerte- bosszúból visszament a csapszékbe és úgy fejbe ütötte Molnár Sándort, hogy a koponya csontja meghasadt és belső vérömlés következett be. Az e miatt kifejlett gutaütés a halálát okozta. Vádlottat a cselekmény elkövetésére a bosszúvágy vezérelte ugyan, azonban az emberölés szándéka nem volt bizonyítható. Terhére számítandó, hogy a Molnár Sándortól szenvedett méltánytalanságért magát önbíróvá tette, a sértettet szinte orozva ütötte le és a második ütést akkor mérte rá, amikor már az első is ártalmatlanná tette. Miután vádlott eddig semmiféle rossztett miatt nem volt megbélyegezve, a törvényszék egy évi rabságra ítélte és 200 forint vérdíj megfizetésére kötelezte. Az ítélet ellen az ügyész és a vádlott is fellebbezéssel élt. A Királyi Tábla a vérdíj összegét 40 forintra leszállította, egyebekben a törvényszék ítéletét helybenhagyta. 2 3 4. A böszörményi Külső kocsmában 1862. augusztus 18-án Ősz Varga Mihály kötekedése miatt verekedés támadt. Ennek során Ösz Varga Mihály és Ősz Varga Ferenc megcibálták és megöklözték Kiss Ferencet, aki emiatt eltávozott a csapszékből. Csak kint jutott eszébe, hogy a kalapja bent maradt. A kocsma előtt tartózkodott a veje, K. Oláh Bálint, meglátta, hogy apósa hajadonfővel ment be az ivóba, s utána ment. A kalap visszaadása miatt Kiss Ferenc szóváltásba keveredett a két Ősz Vargával. Amikor Ősz Varga Ferenc észrevette, hogy ott tartózkodik K. Oláh is, nyomban leütötte. Ekkor érkezett oda Kiss Sándor és Kiss Gábor s mivel azt látták, hogy az édesapjuk körül van véve, Kiss Sándor megütötte Ősz Varga Ferencet, aki emiatt kiszaladt a kocsmából, de Kiss Sándor utána eredt. Bent most már Ősz Varga Mihály és Kiss Ferenc huzakodtak, csapkodtak egymáshoz. Ennek során Kiss Ferenc egy olyan ütést mért Ősz Varga Ferenc fejére, hogy azonnal lerogyott és az ütés következtében reggelre meg is halt. 2 2 Uo. 1862.Fasc.5.C.Nol 11. 2 3 Uo. 1862.Fasc.5.C.Nol27.
