Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)

NAGY SÁNDOR: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete ellen elkövetett bűncselekményekben. 1861-1871

19

2 # Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata... királyi tábla „a törvény értelmében" szállította le 40 forintra.

1

6 A Hétszemélyes Tábla pedig azért szállította le az első bíróság által megítélt és a Királyi Tábla ítéletével helybenhagyott 200 forint vérdíjat 40 forintra, mert „a meghalt országos nemessége kellőképpen igazolva nincsen

1

7 A Hétszemélyes Tábla által kialakított gyakorlat alapján a törvényszék 1862 december végétől minden esetben megjelölte az ítéletben, hogy 200 forint vérdíj megfizetésére azért kötelezte a vádlottat, mert az elhunyt személy hajdú, illetve országos nemes volt. Az emberölés miatt indított bűnügyek döntő többségében azonban az áldozatok nem-nemes személyek voltak. A büntető eljárásban egyedül a vérdíj összegének megállapítása tekintetében maradt meg a nemes és nem-nemes közötti különbségtétel. Az 1871. december 24-én kihirdetett 1871.évi LII. tc.7.§-a eltörölte a vérdíjat, de ez a hajdúkerületi törvényszék működését nem érintette, mert az igazságszolgáltatás átszervezése következtében 1872. január 1-én már az állami bíróságok kezdték meg működésüket. Az ITSZ a tisztiügyészek fellebbezési jogát nem érintette. A es. kir. Udvari tanács 1863-ban A büntetőítéletek tisztiügyészek általi fellebbezéséről címmel azért bocsátotta ki 6901 sz. rendeletét, mert „hivatalos úton nyert tudomása szerint némely tisztiügyészek még nagyobb fontosságú, sőt főbenjáró bűnperekben is a hivatásuk és törvényeink szerint szükségképpen közbeteendő fellebbezést elmulasztják". Ennek a mulasztásnak olyan esetekben, amikor az ítélet ellen a vádlott fellebbezéssel élt, az a következménye, hogy a fellebbviteli bíróság az első fokon kiszabott büntetést -holott annak helye lett volna- az igazságszolgáltatás hátrányára nem súlyosbíthatta. Ezért kötelezte az udvari tanács a tisztiügyészeket kötelességeik pontos és szigorú teljesítésére, valamint arra, hogy minden olyan esetben, amikor a vádlottak az alsóbb bíróságok által kiszabott büntetésnél cselekményükhöz képest súlyosabb büntetést érdemelnének, vagy a vád alól bármilyen jogcímen felmentették őket, holott a kinyomozott körülmények alapján bűnösségük kimondandó lett volna, az alsóbb bíróságok ítélete ellen törvényes határidő alatt éljenek fellebbezéssel. Ennek elmulasztása esetén felelősségre és fegyelmi eljárás alá vonják őket.

1

8 Ennek a rendeletnek a betartására a helytartótanács több esetben újra felhívta az ország valamennyi tisztiügyészének figyelmét is.

1

9 1

6 Uo. 1862. Fasc.5.C.Nol27.,No86.,Nol46. 1

7 Uo. 1863. Fasc.5.D.Noll4. 1

8 A 6901/1863 sz. rendelet a HBML-ben a hajdúkerület iratainak állagában nem található. Nyomtatásban megjelent a Törvényszéki Csarnok (szerk.: Szokolay István) Ötödik évi folyamának 1863 december 22-i 97. . számában. Az Országgyűlési Könyvtárban található. 1

9 A magyar helytartótanácsot az 1848.évi III.tc.6.§-a eltörölte, de az 1860.évi Októberi Diploma visszaállította.