Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 10. (Hajdúböszörmény, 2001)
KOVÁCS LÁSZLÓ: Szarmata kori üvegkauri Hajdúböszörmény határából - 2. A leletek
16 Kovács László: Szarmata kori iivegkauri Hajdúböszörmény határából 2.2.1a. A kardmarkolatgomb-szerep egyedülálló példánya Tiszalök (SzSzB)Rázompusztán (1. kép/a: 4), a vizierömű földmunkái alkalmával szétdúlt, majd hitelesített hun kori, 4-5. századi keltezéssel közölt, égetéses férfisírban látott napvilágot. A begyűjtött mellékletek: l-l ép és töredékes vas lándzsacsúcs, l-l ezüst huzalkarperec és töredéke, ezüstcsipesz töredéke, vas kés, vassarló, vas juhnyíró olló töredékei, vaslemezke, ép terra sigillata talpas tányér, fenekének belsején bepecsételt ATINIANVS (= Latinianus) mesterjeggyel, vaslemezes ftiggesztökarika, kovácsolt vas kandeláber töredékei, vastárgy töredékei, kökaparó, kőszerszám, kovaszerszám, Titus császár (Kr. u. 79-81) ezüstdenára, vadkanagyar töredékei, végezetül a kettétört kétélű kard és hüvelye vaspántjának, valamint bronz szegélylemezének töredékei, 2 bronz szíjszorító lemezkéje, l-l nagyobb bronz és kisebb ezüst szíj csat. A kard erősen keskenyedő markolat vasának „végén márványos mintázatú, fekete-fehér korongos üveg markolatgomb..., melyet felül pajzs alakú vasgombocska rögzít". 6 4 A kardot Baky Győző restaurálta, s Kovalovszki Júlia szemtanúi emlékezése szerint, a markolatvas gombocskás vége a jelen helyzetben volt összerozsdásodva az üveg markolatgombbal, amelynek az utólagos, ill. esetleg fordított állású felhúzása tehát teljességgel kizárt. 6 5 A Benkő Elek társaságában végzett személyes megfigyelésem ezt a visszaemlékezést megerősítette. A kettétört és ragasztott markolatvasnak a vége ép, s a gomb alatt kissé megvastagodó, hogy az jobban megülhessen rajta. A ráhúzott gombot kalapocska alakú rátét rögzítette, amelyet a kettejük közepén keresztülhaladó markolatvas kiálló végének sasszegszerű széthajtásával és a rátétre kalapálásával szorítottak le. A lapos aljú gömbszelet alakú üveggomb anyaga opak fekete, s a mintázatát piszkos fehérrel kivitelezték úgy, hogy a girlandminta kialakításához a kezdeti vonalspirált nyolcszor húzták meg felülről lefelé. A minta a gomb lapos aljának széles szegélyére is kiterjed, nagyjából a kalapocska felületéig. A gomb á: 5,4-5,7, m: 1,45 cm, a kalapocska á: 3,0-3,2, teljes m: 1,5, a korongos alsó rész m: 0,3 cm (4. kép/a-c). MNM Középkori Osztálya lt. sz.: 65.49.3.a-b.B. 6 6 A leletegyüttes fenti korhatározása azonban helyesbítésre szorul, mert a benne talált 2. század vége-3. század első feléből való, valószínűleg westemdorfi vagy pfaffenhoffeni terra sigillata tányér (Drag. 31) alapján 6 7 inkább a 3. századra keltezhető, vagyis minden bizonnyal nem hun, hanem szarmata környezetből származtatható. A tiszalöki kardgomb jó párhuzama a thorsbergi mocsárból (Thorsberger Moorfund, Schleswig, IV) származó, s a Cl időszakra (2. század-3. századeleje) 6 4 Méri 2000, 115-121, a markolatgomb: uo. 115, 116: 5. á. 1, 117: 6, á. 6 5 Méri István munkatársa, tanulmányának közreadója, Kovalovszki Júlia szíves tájékoztatását ezúton is megköszönöm. 6 6 A tárgyat Biczó Piroska szívességéből és Benkő Elek társaságában tanulmányozhattam; mindkettejük szívességét ezúton is megköszönöm. 6 7 Gabler-Vaday 1986, 28: Nr. 137, 97: 8. á. 2; Gabler-Vaday 1992, 96: 13. jegyzet.
