Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A földosztás
272 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte zetett oda, hogy Szabolcs vármegye a görbeházi előjáróság választását nem hagyta jóvá, hanem azt 1945. jún. 24-én rendkívüli képviselőtestületi ülés keretében megismételtette. 14 2 A községi iskola nagytermében tartott ülésen jelen volt Szabolcs vármegye részéről Dr. Puskás István járási főszolgabíró és a görbeházi képviselőtestület tagjai, nevezetesen ifj. Csikós Mihály, B. Megyeri József, Markovics Ferenc, Pázmándi István, Rádó János, Ronkovics József, Farkas János, Konyok József, Horváth István, Török János, Kozma István, idős Horváth József, ifjú Makó István, Timári Sándor, Takács János, Oláh Sándor, Brendzsák András, Kocsis Balázs, Sztankó István, Bolgár János, Medve Mátyás, Gáli József, Szarka András, Berkes Imre, Kovács József, Puskás István, ifjú Hudák Pál, Répási János, Mecsei Gábor, Takács János és B. Megyeri József. Az elnöki tisztet a dadai alsó járás főszolgabírája látta el. Először az úgynevezett igazoló választmányt alakították meg Török János, Kovács Gábor, Takács János és B. Megyeri József részvételével. A jegyzőkönyv hitelesítésére pedig Bolgár Jánost és Horváth Istvánt kérték fel. A községi törvény megfelelő paragrafusára hivatkozva az elnök mellé Szarka András, Oláh Sándor, Csikós Mihály és Farkas János személyében bizalmi férfiakat választottak, akik egyben a képviselőtestület tagjai is voltak. Megválasztották a szavazatszámláló bizottságot is, melynek elnöke Farkas János, tagjai pedig Szarka András és Oláh Sándor. A községi bíró személyére a képviselőtestület tagjai tettek javaslatot, amelyet a járási főszolgabíró, úgy is, mint a tisztújító szék elnöke elfogadott. Nem volt egyértelmű a szavazás lebonyolítása. A törvény betűje értelmében ugyanis a szavazók nevét és szavazatát rögzíteni kellene, ez viszont gyakorlatilag nyílt szavazást jelentene, mint ahogyan ebből gond volt a korábban megtartott tiszalöki és büdszentmihályi választásoknál is. Végül a járási főjegyző javaslatára a ténylegesen titkos szavazás mellett döntöttek, mert a másik mód ellenkezett volna a „demokratikus eszmékkel". A titkos szavazás során harminc érvényes szavazatot adtak le, amelyből nyolcat Kis Horváth József, tizenötötöt Rádó János és hármat Szarka István kapott. A választási forduló tehát érvénytelen volt, mert egyik jelölt sem kapta meg az ötven százalék és egy szavazatot. Az ismétlés során Rádó János huszonkét szavazatot kapott. Egyértelmű tehát, hogy Kis Horváth József szavazóinak nagyobb része átszavazott Rádó Józsefre. A „törvénybírói" tisztre ugyancsak a képviselőtestület állított jelölteket Mucsi János és Szarka István személyében. A harminc érvényes szavazatból tizenhat szavazattal Mucsi János nyerte el ezt a tisztet. Közgyámot is választottak, amelyre csupán egyetlen jelölt volt, s ezért a titkos szavazást is mellőzték, s közfelkiáltással Bonivárt Antalt juttatták ebbe szerepbe. A pénztárnoki állás betöltésének a jelek szerint nagyobb fontosságot tulajdonítottak, mert a képviselőtestület a dadai járás főszolgabírójával erre az 14 4 Uo.
