Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - A vastengelyes szekér vasalása
82 Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben. A tengely anyaga a II. világháborút követően lett egységesítve, így a gyárak a 42,11 -es szabványacélt alkalmazták erre a célra. A szabványosítást megelőzően előfordult, főként ha télen vitték a tengelyt a kovácsműhelyig és ott ledobták a földre, az ketté tört. Ezt a jelenséget nevezik hidegtörésnek. Oka, hogy a vasban kísérő elemként a foszfor /P/ is jelen van. A vas másik káros eleme a kén /S/. Ha sok van az acélban, akkor főként melegítés közben az úgynevezett vöröstörés jelensége lép fel. Ilyenkor a vas vörösre melegítés közben szinte alakíthatatlanná válik, rajta repedések jelentkeznek. Ezen repedések belső felszínén is revét találunk. Ezt a kellemetlen jelenséget az acél hibáján kívül előidézheti a használt tüzelőanyag magas kéntartalma is. A kocsitengelyeket — mivel két darabból álltak -, felfogatásukat tekintve két főcsoportra osztva különböztethetjük meg: - sima tengely és szárnyas tengely. Míg az előbbit cugpántokkal fogatták fel az astokra, addig a szárnyast már csavarozhatták. Mechanizmusát tekintve 3 fajtát különböztethetünk meg: kenőcsöst, félolajtengelyt és egész olajtengelyt. Ezen tengelyek biztosításául már nem tengelyvégszegeket alkalmaztak, hanem axmutereket, 3 4 Ez lehetővé tette a kocsi simább járását és természetesen a kerekekénkénti utánhúzást is. A szekér és kocsitengelyek abban egyeztek meg, hogy mindkettőnél maga a tengely acélból készült, míg a persely öntöttvasból. így az acél és az öntöttvas nem ette meg egymást olyan rövid idő alatt. Kenőcsös kocsitengely Alakjára nézve hasonlít a szekértengely csapra. Az eltérés abban áll, hogy a tengely végszeget itt az axmuter helyettesíti. A súrlódás csökkentésére szekérkenőcsöt használtak. Félolaj tengely A persely belsejében egy üreget képeztek ki, ez egyben a súrlódás csökkentésére használt olaj tárolóhelye is. 3 4 A kovácsok szakszókincsében csakúgy, mint a kerékgyártók műszavaiban a német szakszavak, „magyarosított" formát kapnak. A mesterek számára a könnyen kiejthető szavak hasonlóan épültek be a kovácsok szókincsébe /lásd. Achsmutter/ viszont a kiejtésben nehezen követhető hangalakok a német kiejtéstől eltérően alakultak. Ezeket a továbbiakban is jelezni kívánom. Vö.: Freeskay János én. 16. p.
