Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. - Értékelés

40 Hajdú Zs. - Nagy Emese Gy.: A nyíri izmaeliták központjának... HM ltsz. 98.6.11. — Erősen korrodálódott, kiszélesedő fejű, alul ívelt vonalú vasbalta nyéllyuk alatti töredéke, hossz.: 13,4 cm; élhossz.: 8 cm; 1 db (18. t./l 7) Értékelés A leletmentés során egymástól elkülönített I. és II. felület régészeti jelenségei között három csoportot különböztethetünk meg: 1. Egy szarmata gödröt (II./3. obj.) tudtunk biztosan azonosítani, annak ellenére, hogy felső részében egy jellegtelen Árpád-kori kerámiatöredéket magában foglaló beásás nyomaira bukkantunk. Betöltése ugyanolyan erős mértékben összeégett vörös és fekete színű volt, mint a II./1. obj. sz. gödöré. Ezért arra gondoltunk, hogy a bolygatás talán egyidős lehet a fenti nagy hamus gödörrel. Ez a tény a szarmata gödörből előkerült kormeghatározó cserepek miatt fontos számunkra. Az sem elképzelhetetlen, hogy a talajgyalu tolta rá ezt a vékony réteget a II./l. objektum felől. Néhány darab szarmata kerámiatöredék előkerült az I./l., I./2. és II./l. obj. sz. gödörből is, de ott egyértelműen kora Árpád-kori objektumokról van szó. Ez is megerősíti az Antalóczy-féle megállapítást, mely szerint egy szarmata telepet dúlt szét az Árpád-kori falu. Talán módosítható a térképen jelölt szarmata település általa feltételezett határa D-i irányban. (ANTALÓCZY 1980a) 2. Hitelesen Árpád-kori objektumok: I./2., I./3., II./l. A letapasztott felületű égetőtér és a szorosan hozzá tartozó hamus gödör (I./2-3. objektumok) egyértelműen az Árpád-kori településhez köthető. Elsősorban — sőt valamennyi régészeti jelenség között — a betapasztott cserépdarabokkal datálható I./2. obj. sz. tűzhelyplatni a leghitelesebb objektum a kormeghatározás szempontjából. Ezek a jelenségek egyértelműen az Antalóczy Ildikó által feltárt telephez köthetők. 3. Az I./l., 4., 5. és a II./2. sz. régészeti objektumok semmiképpen nem lehetnek a XVIII. századnál idősebbek. Ezt mindenekelőtt az I./l. obj. sz. gödörben talált, erősen korrodálódott „krajcár" érme bizonyítja. A csavaros vödörful is újkorinak minősíti a gödröt. Érdekes kérdést vetnek fel az I./4. és a II./2. obj. sz. szabályos négyszögletes formájú, lelet nélküli objektumok. Sírhoz hasonló felszíni formájuk, hasonló tájolásuk és mélységük alapján egyidősnek és azonos funkciójú objektumnak tarthatjuk azokat. Az egyszeri kiásást és a gyors visszatemetést igazolja a betöltés és a kiásott föld azonossága. Ez, valamint a szabályos forma is a „sírgyanút"