Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. - Leletmentés

34 Hajdú Zs. - Nagy Emese Gy.: A nyíri izmaeliták központjának... m-re É-D-i irányban. A továbbiakban az É-i foltegyüttest I. felületként (1-3. kép; 1-2. rajz), a D-it II. felületként (4. kép; 3-4. rajz) tartottuk nyilván. Az I. felület 5 régészeti objektumra tagolódik (2. kép; 1. rajz): 1. objektum: Nagy, szabálytalanul kerek, fekete, humuszos betöltésű gödör. 2. objektum: Szabályosan kerek szélű tüzelőtér, melynek betöltéséből vörösre égett agyagdarabok kerültek ki. (3. kép; 2. rajz) 3. objektum: Amorf gödör, mely D-ről a szabályos tüzelőtérhez kapcsolódik, valószínűleg a tüzelőtér hamusgödre lehetett. (2. rajz) 4. objektum: Szabályos téglalap alakú, ÉK-DNy-i tájolású, fekete humuszos betöltésű gödör. 5. objektum: Szabálytalan formájú sekély gödör, közepében egy 30 cm átmé­rőjű, 40 cm mély beásással. A II. felületről a későbbiekben kiderült, hogy nem házalap, hanem egy hatalmas kiterjedésű, összefüggő, szabálytalan gödör, melyet nagy mennyiségű égéster­mékkel töltöttek fel. A betöltés Ny-i sarkában — ahonnan a vasbaltafej is előke­rült — rengeteg cserép, csont és vaseszköz töredékei látszottak már a nyesésnél is. A II. felület összefoglaló értékelése: 1. objektum: A nagy kiterjedésű amorf gödör egy középkori égetőhely közelé­ben lévő hulladékgödör lehetett; a hozzátartozó égetőhelyet a ta­lajgyalu valószínűleg megsemmisítette. (3—4. rajz) 2. objektum: A szabályos, négyszögletes gödör későbbi beásás eredményeként mutatkozott a nagy hulladékgödörben. Rendeltetése ismeretlen. 3. objektum: A gödör talán egyidős lehetett a középkori hulladékgödörrel a bennelévő kerámia alapján. Ennek viszont ellentmondott az, hogy inkább fekete humuszos betöltésű volt, mint hamus. Eredmények: Az I./1. gödör (2. kép; 1. rajz) K-i felét két ásónyom mélyen bontottuk ki. A gödör peremétől egyre meredekebb rézsűben lemélyülő szabályos kerek forma egynemű humuszos betöltéséből néhány középkori kerámiatöredék, két közepe­sen korrodálódott vasdarab, egy zöld patinával fedett pénzdarab és egy jellegte­len vaslemez töredéke került elő (1-2. tábla; 18. t./7,8,16,18,19). Az L/4. — eredetileg sírnak gondolt — gödröt (2. kép; 1. rajz) teljesen feltártuk. Az alig 40 cm mély, az I./l. objektumhoz hasonlóan egynemű, fekete humuszos betöltésű, lelet nélküli gödör funkciója így ismeretlen maradt számunkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom