Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Hajdú Zsigmond - Nagy Emese Gyöngyvér. A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. - A közlemény célja

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 31 A nyíri izmaeliták központjának, Böszörmény falunak régészeti leletei II. Hajdú Zsigmond — Nagy Emese Gyöngyvér A közlemény célja M

Antalóczy Ildikó, a Hajdúsági Múzeum régésze, 1979-1982 között feltárásokat végzett a mai Hajdúböszörmény É-i részére eső f téglagyár környékén. Közben az intenzív terepbejárás eredményeként és a már korábban erről a területről bekerült leletek öszszegyűjtésével egyértelműen körvonalazta egy Árpád-kori falu kiterjedését. A korszakra vonatkozó meghatározó történeti munkák adatait alapul véve abból a tényből indult ki, hogy a falu nagy valószínűséggel a nyíri izmaeliták központjának számító, Böszörmény nevű település lehetett. Ásatási eredményeinek közlését megelőzve, ill. azt előkészítve publikálta a korábbi leleteket és azok előkerülési helyét lokalizálva térképre vitte a korai középkori falu lehetséges határait a mai Hajdúböszörmény területén belül. A közölt leletek korát a XI. sz. elejétől a XIII. sz. közepéig határozta meg. (ANTALÓCZY 1980a) Tanulmányában nyíltan utal arra, hogy a szórvány leletek feldolgozása az újabb ásatási eredményeit tartalmazó publikációjának az előzménye. Erre leginkább a címben használt l-es szám utal. Az értékelő részben — mint később látni fogjuk — megállapításait nemegyszer az ásatásból előkerült tényekre alapozta, pl. az 1. ház gazdag leletanyaga a tatárjárás kori pusztulást igazolja. Az így előkészített II. tanulmány viszont eddig nem jelent meg. Sőt, mivel a szerző időközben pályát módosított, a jól kiásott leletanyag és dokumentumok egy része összekeveredett (a múzeumi raktár költözése és adattárának átrendezése miatt). így az ásatási anyagból Hajdúböszörményben, a Hajdúsági Múzeum-