Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A hatalomgyakorlás módszertana. A nyílt kommunista hatalomátvétel
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 281' tavaszán Bagotára és Fövenyeshátra is a Nemzeti Bizottság nevezett ki gondnokot. 15 4 Döntöttek építészeti és lakásügyekben. Határozatot hoztak arról, hogy a plébános költözzön ki lakásából, mert arra községháza céljából van szükség. Kezükben tartották a községi ünnepségeket is, a búcsú kivételével. így szervezték a „felszabadulás"' ünnepét (ápr. 4.), de ünnepséget szervezték a földosztás örömére is, amelyen három párt, a kommunista, a szociáldemokrata és a Parasztpárt vett részt, s amelyen komoly figyelmeztetésként a Kisgazdapárt nem volt ott. Általában elmondhatjuk, hogy minden lényeges kezdeményezés a kezükben volt. így például a termelés megindítására és a dolgok rendezésére a Nemzeti Bizottság küldöttsége ment ki Bagotára és Fövenyeshátra. Megtilthatták azt is, hogy a kérelmező a határban tanyát építsen, mondván iskolás gyermekeit nem hozatja hátrányba, egyébként is a „tanyavilág megszűnt". Az erős ideologikus túlzással teli állítás a korszellem jellemző megnyilvánulása. Tudtuk nélkül a községben sem telepedhetett meg senki, amely nem nyilvántartást, hanem a szó legszorosabb értelmében ellenőrzést jelentett. 15 5 Fazekas László és felesége valamint Kis Sándor erdélyi katona letelepedési ügyét például azért napolták el, hogy ügyüket részletesen kivizsgálják. A letelepedés tehát korántsem ment könnyen, s az elbírálásnál mindig közrejátszott az inkább indokolatlan, mint indokolt gyanakvás. Ha a kérelmezők az engedélyt meg is kapták, un. letelepedési pénzt akkor is fizetni kellett. A Földosztó Bizottság mellett különösen nagy súlya és szerepe volt az úgynevezett Igazoló Bizottságnak, amelyet döntően politikai tisztogatásra használtak. 15 6 A bizottság feladata elvben az lett volna, hogy kiszűrje különösen a közigazgatás területéről a Horthy-korszak és különösen a nyilas éra azon embereit, akik népellenes cselekményekkel vádolhatók. Tekintettel arra, hogy a bizottság országosan is kommunista befolyás alatt állott, ezt a célt országosan is olyan politikai tisztogatásra használták, amely általában alkalmas volt arra, hogy a tényleges tettek valódi mérlegelése nélkül a kommunista pozíciókat erősítse. Helyi szinten is, országosan is számtalan és jóvátehetetlen igazságtalanság történt, amely a rendelet hiányosságain túlmenően és a fenti céltól is eltekintve sok esetben egyéni bosszúvágyra vezethető vissza. Görbeházán az Igazoló Bizottság felállítását az 1945. júl. elején tartott képviselőtestületi ülésen határozták el, s személyi összetételére Farcsádi Lajos tett 15 3 Uo. 17. pont Kanyuk József szóvá teszi a Hentes vágási lehetőséget, kéri , hogy A Nemzeti Bizottság adjon engedélyt, hogy a hentes vághasson". 15 4 Uo.. 1945. márc. 10. 15 5 Uo. 1945. jún.l. "Aki községünk területén le akar telepedni, annak telepedési engedélyt kell kérni a képviselő testülettől és igazolni kell magát.". 15 6 Felállítására a Nemzeti Bizottság 1945. júl. 1-i ülésén került sor. Uo.
