Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A hatalomgyakorlás módszertana. A nyílt kommunista hatalomátvétel
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 279' böszörmény esete hozható fel. A polgári földigénylő bizottság és a község jegyzője a dadai alsó járás főszolgabírói hivatalának 1945. ápr. 23-án, pl. a következőket jelentette. 14 9 A földosztást megkezdték, de azt az adott napig még nem fejezték be. Teljesen jogosan, a földosztással ők a történelmi polgári határ egészében számoltak, hiszen jogilag még Görbeháza esete sem volt tisztázott. Naponta négy földmérő csoport méri a földet átlag hatvan embernek. A földigénylők száma kétezer, s ebből eddig 241 fő kapott földet. A község határában 35 000 kat. holdat mérnek ki. Jelezték, hogy a kiosztásra kerülő földterületből létesül egy új telepes község (Folyás) és kiegészítődik Tikos és Görbeháza határa is. Jelezték azt is, hogy amennyiben Görbeháza megkapja az önállóságot, azaz ténylegesen elválik Polgártól, úgy „Polgár és Görbeháza között vitás a földkérdés, mivel Görbeházán alig van földnélküli nincstelen, s így a határ megállapítása nehezen oldható meg". Jelezték egyébként, hogy a határban már folynak a mezőgazdasági munkák, őszi vetőmaggal 11660 kat. holdat, tavaszi vetőmaggal pedig 1420 holdat vetettek be. Nem tudtak viszont válaszolni arra a kérdésre, hogy a határban mennyi az összes bevetett terület, mennyi maradt vetetlenül és mennyi a felszántott terület, mert ezekre a kérdésekre sem a polgári gazdák, sem a tikosiak, sem a görbeháziak nem adtak adatokat. A nehézségek jelzése mellett a polgáriak számára fontosabb volt annak kiemelése, hogy Görbeházán Polgárhoz képest földbőség van, s ezért vetették fel a határmódosítás gondolatát. Görbeháza önállósága, határának megállapítása ekkor ugyanis még nem volt eldöntött kérdés. A fentiek fényében tehát tökéletesen érthető az uradalmi központok cselédnépességének az a törekvése, amely Polgár helyett a Görbeházához való csatlakozást szorgalmazta, végül eredményesen. A hatalomgyakorlás módszertana A nyílt kommunista hatalomátvétel Amint láthattuk, Görbeházán a Nemzeti Bizottságnak a többi településhez képest a történeti sajátosságok miatt kiemelt szerepe volt, amelyet a földosztás során nemcsak tartósítottak, hanem tovább erősítettek. Jellemző adalékként említem, hogy a jegyző már 1945. januárjában felhívta a politikai pártok figyelmét arra, hogy a községi előjáróság tudta nélkül semmit sem kezdeményezhetnek, „mégcsak doboltatást" sem. 15 0 Ez alól a kommunista dominanciájú Nemzeti Bi14 9 A polgári földosztás egészére és az azzal kapcsolatos nehézségekre, a fent jelzett gondokra lásd: Bácskái István: Polgár a szocialista fejlődés útján. Polgár története i.m. 372 385. 15 0 HBmL XVII. 11.1. Görbeháza Telep Nemzeti Tanácsa jkv. 1945. febr. 7. 10. tárgy.