Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 269' delegált Farkas Lajos lett, a testület jegyzője pedig a szociáldemokrata Kovács Ferenc. A kommunistákhoz húzó községi jegyző, nyilván szakértelme miatt előadói címet kapott és egyben jogalapot arra, hogy a Nemzeti Bizottság munkájában részt vegyen. A korábbi elnök még a testület munkájában sem vett részt. Az összetétel mindenképpen figyelemre méltó! Az alapvetően paraszti összetételű Görbeházán az un. „munkáspártok" kezébe került a vezetés, s a tulajdonképpeni paraszti, szegényparaszti érdekek képviselete valójában nem jelent meg. A jelenség maga jelzésértékű, amely a későbbiekben számos ellentét forrása lett. Egyetlen példa a feszültségekre. A Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy a tavaszi munkák elősegítésére háromtagú bizottságot küld Debrecenbe segítségkérés végett, amelynek vezetője a kommunista Farkas János lett, s mellette ott volt a szociáldemokrata ifj. Csikós Mihály és a kisgazdapárti Brencsák János. A gyanakvás azonban oly nagy volt, hogy a kiküldöttek ellenőrzésével a jegyzőt bízták meg. A helyi kommunista pártszervezeten belül ráadásul hatalmi harcok is dúltak. Farkas Jánost a párt visszahívta, helyette Mecsei Gábort delegálta. A nyilvánvalóan személyes érdekellentét Farkas János győzelmével végződött, ugyanis mégiscsak ő szerepel a későbbiek folyamán a Nemzeti bizottság elnökeként. 13 9 A Bizottság a továbbiakban ugyancsak delegálási elv alapján bővült. így például a hamarosan megalakuló Kubikus Szakszervezet két megbízottja vehetett részt a testület munkájában. A rendőrség ügye is megoldódott! Végül elfogadták létszámbővítésre tett javaslatot, s így a görbeházi rendőrőrs következő személyi állománnyal működhetett. Parancsnok Rádó János, rendőrök Hudák Pál, Makó Balázs, Pázmándi János, Ferge István, Oláh István és Szarka András. Fizetésül havonta 250 pengő és tizenkét métermázsa vegyes termény és száz kilogramm fa. A parancsnok fizetése 100 pengővel volt magasabb beosztottjainál. A Nemzeti Bizottság a valóban fontos ügyek mellett tulajdonképpen mindennel foglalkozott. Az ügyek javarészét a törvényi kötelezettségek tették ki, de nagy súllyal estek latba a közösség belső életét szabályozó kérdések, mint pl. a határbeli munkák megszervezése, a község belterületének rendbetétele. A viták sokszor az éjszakba nyúltak, s előfordult, hogy az elnök a vitát már be sem tudta rekeszteni, mert az ülés közben határozatképtelen lett, ugyanis a „hosszadalmas vitát a tagok megunván, helyükről felállva" elhagyták az üléstermet. A tulajdonképpeni rendes községi képviselőtestület megválasztása az önállóság törvényi előfeltétele volt, s ezért nem is várták meg vele az őszi rendes törvényhatósági választásokat. A helyi Nemzeti Bizottságról mondottak alapján nem meglepő, hogy a választásokat a Nemzeti Bizottság szervezte és bonyolította le. 14 0 13 9 Uo. 14 0Uo. 1945. ápr. 17.
