Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei
A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 265' A névválasztást végül a helyiek döntötték el. Az új, immár gyakorlatilag teljesen önálló község elöljárósága az 1945. évi helyhatósági választások után, 1945. dec. elsején hozott határozatában (1/1945. sz. hat.) kimondta, hogy a községet véglegesen Görbeháza községnek nevezi el. Erről hivatalosan értesítették s dadai alsó járás szol gab ír áj át, a vármegye alispánját, az összes illetékes megyei és állami szervet és hatóságot. Indoklásukban kiemelték, hogy azért hagyták el a köztudatban immár lassanként gyökeret verő telep utótagot, hogy ezzel is utaljanak a község teljes önállóságára. 12 7 A belügyminisztérium azonban 1946. március másodikán kelt rendeletében ismét kérte a község nevének véglegesítését, amellyel az új község képviselőtestülete 1947. jan. hetedikén foglalkozott, s az ekkor hozott határozatukban megerősítették a korábban hozott döntésüket, amely szerint településük végleges neve Görbeháza. A hivatali ügymenet rendje szerint Szabolcs vármegye kisgyűlése 1947 májusában foglalkozott a görbeházi határozattal, s a községi képviselőtestület döntését jóváhagyólag vette tudomásul. A község neve tehát immár végérvényesen és visszavonhatatlanul Görbeháza lett. Az önállósodás kérdésköre óhatatlanul felvetette a községi adminisztráció megszervezését is. Még a görbeházi küldöttség debreceni útja előtt született a "Nemzeti Bizottságban az a döntés, hogy önálló képviselőtestületet kell alakítani, nyilván abból megfontolásból, hogy kérelmüknek nagyobb nyomatékot adjanak. Maga a döntés, a döntés körülményei vitathatatlanul törvénytelenek voltak, s csak a rendkívüli helyzettel magyarázható. Tulajdonképpen ekkor dőlt el az új község határának az ügye is! Amint láthattuk, 1939 óta végeredményben ez a kérdéskör volt, amely a tényleges önállóság kimondását megakadályozta. Az ügyet most sem a békés megegyezés, hanem a rendkívüli helyzet adta lehetőségek oldották meg, amellyel az érintettek természetesen éltek. Még az 1945-ös választások előtt, szeptemberben 15-én kelt az a jegyzőkönyv, amely szerint Bágyhalom, Bagota és Fövenyeshát lakói Görbeházához akarnak csatlakozni, s ezt a görbeházi képviselőtestület természetesen pártfogólag vette tudomásul.Már a választások után, 1945. dec. elsején a képviselőtestület az ülésen megjelent fövenyestanyasiak jelenlétében, „akik minden rábeszélés nélkül ragaszkodnak ahhoz, hogy Görbeházához legyenek csatolva", ebben az ügyben pozitív döntést hozott. Az indoklás szerint azért döntöttek így, mert a fövenyeshátiak minden ügyüket Görbeházán intézik, hoz12 7 SzSzBmL Szabolcs vármegye kisgyűlése a görbeháziak névválasztását a 9685/1947.K.434/1947. Kgy. sz. határozatával vette tudomásul. 12 8 HBmL XVII. 1.1 Amint a földosztásnál láthatjuk, a káptalani tanyák népének érdekében állt Görbeházához csatlakozni, hiszen így nagyobb volt a kiosztható földterület.
