Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A háború és közvetlen következményei
260 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte vont össze Hajdúböszörmény és Hajdúnánás térségében. A 23. páncélosdivízió Hajdúböszörménynél, a IV. páncélos hadtest pedig Hajdúnánásnál foglalt el védekező állást. Közben Debrecen birtokáért súlyos harcok kezdődtek, s a németek ezzel egyidőben meggyorsították az Észak-Erdélyben harcoló Wöhlercsoport visszavonását. Október huszadikán Debrecen elesett, s ráadásul a szovjetek a Tisza-vonalat ekkor már Polgártól kezdve Alpárig elfoglalták, átkeltek a folyón és Bajáig hatoltak, a Kárpátokban pedig Máramarosszigettől délre, egészen Csapig nyomultak előre. Döntő kérdés volt tehát, hogy a szovjet hadvezetésnek Nyíregyháza - Csap irányában sikerül-e a német védelmi vonalat kettévágni, s ez által katlanba zárni az Észak-Erdélyben harcoló Wöhler-csopotot. Várható volt, hogy Nyíregyháza térségében elkeseredett harcokra kerül sor. A helyzetet tovább bonyolította, hogy október huszadikán két szovjet gárda-lovashadtestből és egy páncélos hadtestből álló támadó ék áttörte a Debrecentől északra húzódó német vonalakat és elfoglalta Nyíregyházát. Friessner tábornok, a magyarországi német erők főparancsnoka ekkor úgy látta, hogy a mélységi betörés mégiscsak elérte célját, igaz kétheti súlyos küzdelem után. Úgy tűnt, hogy a katlanba zárt Wöhlercsoport megsemmisítése már csak napok kérdése lehet. 11 8 A reménytelennek látszó helyzetben azonban a németek fordítottak a hadiszerencsén. Wöhler visszavonuló csapatai erőteljes ellentámadásba mentek át, miközben a német főerők páncéloshadosztályai az ellenkező irányból támadtak. Október huszonharmadikán éjjel Nyíregyházától délre egyesült a két német harccsoport és szilárd záróvonalat létesített. Ezúttal a fent említett szovjet gyorshadtest került harapófogóba, amelynek követő egységei nem tudtak a főerőkhöz felzárkózni. Október 26-án ismét a németeké lett Nyíregyháza, s a bekerített szovjet egységek töredékeinek csak október 29-én sikerült a gyűrűből kitörni, felszerelésük javát hátrahagyva és kisebb-nagyobb csoportokban. A kulcskérdés tehát Nyíregyháza birtoklása volt, s ez magyarázza, hogy szovjetek Hajdúböszörmény elfoglalása (okt.22) után nem erőltették a további előrenyomulást Polgár irányába, s a németek is megelégedtek e térségben védelmi állások kiépítésével. Az alsóréti Tisza-szakasztól Kaprosig mintegy tizenkét kilométer hosszúságban tankcsapda épült, s a polgári Tisza-híd biztosítására is jelentős német páncélos erőket különítettek el. 11 9 Miután a németek Nyíregyházánál jelentős sikert értek el, arra törekedtek, hogy a Tisza-vonal mentén ismét összefüggő frontszakaszt hozzanak létre. Ez október huszonkilencedikére sikerült is. Térségünkben immár nem volt ok ko11 8 Szovjet részről v.ö. I.A. Plijev: A Tisza völgyében. Hadtörténeti Közlemények. 1965. 1 .sz. Hans Friessner: Árulások, vesztett csaták. A Wermacht harcai Magyarországon 194445-ben. Bp. 1992.
