Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az önállósodás állomásai
250 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte hatotta, természetes, hogy a görbeháziak nem elégedtek meg egy szerény jegyzői kirendeltség létesítésével, hanem néhány év múlva az önállósodás gondolata ismét előkerült. A kezdeményezés ezúttal Bolgár József és társai érdeme, akik 1938-ban immár egyenesen Horthy Miklós kormányzóhoz címezve nyújtottak be kérvényt Görbeháztelep önállósága érdekében, egyébként ugyanazon érvekre hivatkozva, amelyeket a korábbi belügyminiszteri végzés említett. A kérelem a szokásos úton a belügyminisztériumnál kötött ki, amely viszont a vármegye alispánját utasította törvényes eljárás lefolytatására, illetve arra, hogy vizsgálja ki a beadványban foglaltak valódiságát, s egyben jelentést kért az ügy korábbi részleteiről. Az alispán a belügyminisztériumi leiratot hivatalból áttette intézkedés végett a dadai alsó járás főszolgabírójához, aki viszont Polgár nagyközség képviselőtestületét utasította az intézkedések végrehajtására, illetve a kérelem érdemi elbírálására. E hosszas hivatali út megtétele után a vezetőjegyző előadása nyomán a kérdéssel -jellemző módon - először a nagyközség Gazdasági Bizottsága foglakozott. Az 1937. június 21-én tartott bizottsági ülésben egyértelműen az az álláspont fogalmazódott meg, hogy Görbeház-telep önállósodását, Polgártól való elválását nem tartják indokoltnak. 10 1 A képviselőtestület 1937. július 10-én foglalkozott a kérdéssel a Gazdasági Bizottság véleményezése alapján, s amint az várható volt, a görbeháziak kezdeményezését egyöntetűen ellenezték. Indoklásuk szerint a Görbeházán élő népesség igen szegény, nagy adóhátralékaik vannak, az állammal fennálló kötelezettségeiknek nem tesznek eleget, s az egyházi adót sem fizetik. Önálló községgé alakulás esetén oly nagy pótadót kellene kivetni, amelyet az itt élők nem tudnának fizetni. Az önállósodást azért sem tartották időszerűnek, mert tudomásuk szerint "a teleptől nem messze fekvő Fövenyes hát tanyán újabb telepítési terv van folyamatban, azt bevárni tehát célszerű, mivel annak esetleges bekövetése után egy körjegyzőség létesítése mutatkozik helyesnek. A polgári képviselőtestület többek között azért is volt elhatározásában magabiztos, mert a dadai alsó járás főszolgabírója még a testületi ülés előtt hivatalosan jelezte a vármegye alispánjának, hogy polgáriak döntése a gazdasági bizottság véleményezése alapján hamarosan elutasító lesz. Véleménye szerint a telep az önállóságra még nem érett meg. Szerinte „Bolgár József különben egy okoskodó, de amellett értelmetlen ember, soha adót nem fizet, kötelességet nem ismer". Azért is veszélyes lenne a telepet önállósítani, „mert a telep lakossága annyira különböző elemekből van összetéve és hijjával van minden tradíciótól, konzervativizmustól, hogy önálló községgé való fejlesztésének nemcsak az anyagi eszközök elégtelen volta, hanem a lakosság lelki és műveltségi adottsága 10 1 Uo. Kivonat Polgár község képviselőtestületének 1937. jún.21-én tartott közgyűlési jegyzőkönyvéből.
