Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - A telepes község
220 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte erősíti a kiosztáskor készített térkép, amelyen, jól látszik a fentebb említett "görbeház", az uradalmi központ és az említett - összesen tíz - taksásház. A "görbe" - azaz nem egyenes - szavunk családnévként már 1398-ban felbukkant (Nicolaum Görbe). Melléknévi értelemben környékünkön több földrajzi névben felbukkan. így a polgári határban - a Tiszakürttel szomszédos térségben - volt egy Görbe nevezetű tó, amelyre már 1819-ben adatunk van. Az ide ömlő vízfolyás a Görbe-tó ere nevet viselte, amely a palkonyai határt is jelentette. Párhuzamként említjük, hogy Görbeházához viszonylag közel, a mai Nagyhegyes határában is van egy Görbehát nevű határrész, amely viszont a térfelszín jellegzetességéről, egy hosszan és görbén, azaz nem egyenesen elnyúló kiemelkedésről, hátságról kapta a nevét. 4 4 A szántóföldek és legelők jobb kihasználása végett a telkeket úgy alakították ki, hogy azok a mai 35-ös út mentén, tulajdonképpen a hajdúnánási határvonalra feküdtek. így Görbeháza a kezdeti időkben tulajdonképpen egyutcás falu volt, s ez a hosszan elnyúló térbeli forma ma is rányomja a településre a bélyegét. Mint minden telepített községre, Görbeházára is a tervszerűség és a szabályosság a jellemző, amelyet csak a 35-ös út vonalvezetése, az ahhoz való alkalmazkodás, annak kanyarulatai törtek meg. Az utakat tudatosan szélesre tervezték, így például a Debrecen-Miskolc közötti országút községi szakaszát húsz méter szélesre hagyták, de az úgynevezett mellékutak is tágasak, rendszerint tizenkilenc méter szélesek (tíz öl). Az építészeti előírások minden házra nézve kötelezőek voltak. Előírták a cseréptető alkalmazását, a tulajdonosoknak a ház előtt három méter mély előkertet 7. kép. Görbeház-tanya a csárdával és a taksás házakkal 4 4 Kiss L. i.m. 527.
