Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények

A Hajdúsági Múzeum Évkönyve. 1999 207' központokban összesen 1182 fö lakott a következő megbontásban: Nagybagota 158 fő, Lopóhát 124 fő, Fövenyeshát 214 fő, Görbeház-puszta 165 fő, Nagykapros 205 fő, Lipcsei-hát 169 fő, Horti-tanya 207 fő.

1

8 Feltétlenül szót kell ejtenünk arról a gazdasági és kulturális környezetről, amelyek között az uradalmi központok népe élt, hiszen ez jórészt meghatározta a 2. kép. A bagotai juhhodály átalakítása ököristállóvá. 1897 későbbi falvak népének életmódját és szemléletét is. Azt megállapíthatjuk, hogy az egri káptalan gazdálkodása a kor színvonalán állott. A hatalmas birtoktestet jól képzett, anyagilag is megbecsült gazdatisztek irányították, amely a tulajdonos számára is komoly jövedelmet biztosított. Gyakran élt viszont a földesúr a bérbeadással, ha ez célszerűbbnek bizonyult. E szempontból tanulságos az a bérleti terv, amelyet 1871. szeptemberében készített Egerben a káptalan főmérnöke, amely egyben áttekintést ad a polgári, folyási és a szentmargitai birtoktestek állapotáról is.

1

9 1

8 A magyar szent korona országainak 1910.évi népszámlása. Új sorozat. 42.k. Bp. 1912. 593. 1

9 Heves megyei Levéltár (a továbbiakban HmL) Az egri káptalan gazdasági iratai. Készült 1871. nov. havában Lipkos József uradalmi főmérnök által. Fkpt. 172.