Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte - Az előzmények

204 Nyakas Miklós: Görbeháza telepesközség létrejötte GAZDASÁGI KÖZPON

T LÉLEKSZÁM Kengyelköz 339 Horti tanya 207 Nádastó 159 Basa tanya 166 Nagyszögtanya 106 Tukaszilágy 153 Tikostanya 220 Nagyborockás 116 Nagykasziba 128 Lipcsei hát 169 Nagy kapros 205 Görbeház puszta 165 Folyás 335 Örvényszög 268 Fövenyeshát 214 Lopóhát 124 Nagybagota 158 Bödönhát 161 Táblázatunk adataira rápillantva megállapíthatjuk, hogy a központok száma csökkent ugyan, de lakónépességük növekedett, és több egy-egy falukezdemény csíráját is hordozta. Számunkra különösen fontos Görbeházpuszta, a Lipcsei-hát és Nagykapros és részint Nagybagota népessége, mert az itt élők úgy is tekinthetők, mint akik a mai Görbeháza népességének közvetlen elődei, hiszen e központok területe jórészt a mai Görbeháza határára esett. Az első három népessége 539 fő, Nagybagotával együtt 697fő. A terület népessége tehát már ekkor jelentékenynek mondható. Adatainkból ugyanakkor az is kitűnik, hogy a mezőgazdasági cselédek jellegzetes életformája miatt e népesség jelentős mozgásban volt, hiszen azok gyakran csak egy-egy mezőgazdasági idényre kaptak vagy vállaltak munkát. Hajdú vármegye közvetlen megszervezése előtt 1874-ben Szabolcs vármegye és a Hajdúkerület tanfelügyelője arról panaszkodott, hogy a tankötelesek pontos számát szinte lehetetlen felmérni, mert - amint arról meggyőződött - az úgynevezett tanyai "dohányosok", a tavaszi és nyári munkára felfogadott kisbéresek évenként, sőt "sokszor a takarás (aratási vagy az őszi munkák bevégzése) után" addigi lakóhelyükről messze vidékre is elköltöznek. Hivatkozott arra, hogy ezt a tapasztalatát a helybeli lelkészek és az uradalmi tisztek is megerősítették. E je-