Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Nagy Antal. A hajdúböszörményi erdő madárvilága. 1985-1990 - A böszörményi erdőn kimutatott madárfajok listája és azok státuszának értékelése

1 4 Nagy Antal: A hajdúböszörményi erdő madárvilág a. 22. Kis héja (Accipiter brevipes): A Debreceni Nagyerdő valamikori orszá­gos kuriózumának számító költőfaja (1957-ben lpár, 1962-ben 3 pár köl­tött itt) a mi erdőnkben is megjelent: 1986. 04. 08-án 1 köröző hím pél­dányt észleltünk a Peresen. A megfigyelés hatására fokozott figyelemmel kísértük a kérdéses területet az esetleges fészkelés reményében, sajnos si­kertelenül. Dr. Sóvágó Mihály levelében tájékoztatott arról, hogy ő is erő­sen gyanította a faj fészkelését a hajdúböszörményi erdőn (1987). Sőt! „A kis héja hajdúböszörményi előfordulását nemcsak megfigyelések bizo­nyítják. 1949. június 6-án egy öreg hímet lőtt néhai Dr. Radó András volt állatorvos, amit a Madártani Intézet gyűjteményének ajándékozott. (Kis héja a Hajdúságban, Aquila, 55-58. kötet, 1948-1951 év, 238. o.). Figye­lemre méltó az elejtés időpontja: június 6. A faj fészkelési idejére esik. Akkor ugyan még senki nem gondolta, hogy ez a faj költ majd az ország­ban, de most utólag visszakövetkeztetve nagyon valószínű, hogy ez a ma­dár nem kóborlóban volt nálunk, hanem itt lehetett a fészke a hajdúbö­szörményi erdőn." (...) „Magam részéről... 1937. június 17-én a Bodai­erdőn elém került öreg madár és 1938. július 28-án egy azévi fiatal: kis héja volt. 1975. aug. 03-án a Peresen úgyszintén. 1979. jún. 08-án Bodától keletre lévő öreg tölgyes melletti irtásnál egy példány erélyesen támadta az arra repülő egerészölyvet. (...) Valamennyi madár között legközelebb volt hozzám 1985. július 12-én, a Peresen, a magas tölgyekkel kevert 60 éves erdei fenyő ültetvényből kisurranó egyed. (...) 1986. június 27-én ugyanitt egy példány mutatkozott." (Újabb levélbeli közlés). Megjegyzés: A kis héja karvalytól történő biztonságos elkülönítése op­timális viszonyoktól eltérő körülmények között problémás. A fajról Dr. Sóvágó M. és általam közölt 1975. december 31. utáni adatok az MME Nomenclator Bizottságának állásfoglalását (bírálatra történő eddigi fel­terjesztés hiányában) nélkülözik, ezért egyáltalán nem, vagy csak feltéte­lesen hivatkozhatok a jelen tanulmány alapján, e munka számára azonban feltétlen jelentőségűek! (A fenti időpont előtti megfigyelések elfogadot­tak, míg az ezt követőek jelentéskötelesek). 23. Egerészölyv: (Buteo buteo): A tavasszal látványosan köröző madarak, és megtalált fészkek számából, valamint az évközben történő megfigyelések­ből ítélve 1987-89-es években legalább 3 pár fészkelhetett az erdőn. Fész­két akácon (Robina pseudo-acacia) és kocsányos tölgyön találtuk, azoknak felső harmadába építve. Érdekességként említve egy 1996-os területbejá­rás alkalmával 4 fészke is ismerté vált a Nagy-Tormás területe mellett, egymástól 100-150 méter távolságban; ezek állaga igen változó volt, felte­hetően ugyanaz a pár költhetett mindben, kihasználva az élőhely zavarta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom