Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben. 1861-1871
128 Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási... egyént" 3 hónapi, Kászonyi Sárát az üsző húsából részesüléséért, a Hőgyes Sándortól lopott búza egyrészének eladásában való közreműködéséért, 1 hónapi, Bujdosó Lídiát, "mint még megrovás alá nem esett személyt" 1 hónapi rabságra ítélték. Erdős Sárával szemben, mivel a beszerzett erkölcsi bizonyítvány szerint még "idáig nem bűnhődött, — vagyis büntetlen előéletű - annálfogva enyhébb beszámítás alá eső egyén", az előzetes letartóztatásban eltöltött időt számították be büntetésül. A törvényszék tételesen megállapította a vádlottak által az egyes sértetteknek okozott károk és utánjárási költségek összegét és ezek megtérítésére kötelezte őket. Végezetül, a törvényszék 1 vádlottat lopásban bűnsegédség miatt ellene emelt vád alól bizonyítékok elégtelensége címén, 11 vádlottat pedig búzának, bőröknek és sertéseknek mint lopottaknak megvásárlói, illetve lopott borjú húsából részesülői ellen orgazdaság miatt emelt vád alól bizonyítékok hiánya miatt mentett fel. A tisztiügyész az ítéletnek Sz. Kiss Imrére és Bujdosó Sándorra vonatkozó rendelkezéseit megnyugvással tudomásul vette, az összes többi elítélt vádlott büntetésének súlyosbítása és a felmentett vádlottak elitélése végett azonban fellebbezéssel élt. A vádlottak közül csak Molnár József, Mohácsi Sámuel és Gombos Dániel jelentett be fellebbezést, éspedig felmentés végett. A Királyi Tábla 1869. február 12-én kelt ítéletében megállapította, hogy •"Molnár József, Mohácsi Sámuel és Gombos Dániel vádlottak bűnössége már saját önvallomásaikból is kellőleg igazolva lévén", ezért az elsőbíróság ítéletének reájuk vonatkozó rendelkezéseit indokai alapján helybenhagyta és nem érintette az elsőbírósági ítéletnek a többi vádlottra vonatkozó rendelkezéseit sem, tehát a tisztiügyész fellebbezése nem vezetett sikerre. A másodfokú ítélet ellen már csak Molnár József és Mohácsi Sámuel élt perorvoslattal, azonban a magyar királyi Curia 1869. augusztus 11-én a Királyi Tábla ítéletét az abban felhozott indokok alapján helybenhagyta. 2 7 12. Lopás és orgazdaság miatt Domokos Miklós és 10 társa ellen indított ügyben a törvényszék 1871. október 4-én kelt ítéletében a következő tényállást állapította meg: Domokos Miklós és Erdős József szoboszlói büntetett előéletű emberek 1870 tavaszán ismerkedtek meg egymással. Elhatározták, hogy társként maguk mellé veszik Tőkés Miklóst és "tolvajlással szerencsét kísértenek" meg. Megállapodásuknak megfelelően először Erdős és Tőkés egy éjszaka Varga András és B. Nagy János bezárt kamráját, illetve padlását törték fel s onnan 40, 2 7 HBML B.ügyek. 1869.Fasc.5.K. 198.
