Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 9. (Hajdúböszörmény, 1999)

Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben - Lőcsvasalás

104 Szekeres Gyula: Szekérvasalás Hajdúböszörményben. használtak, mivel ezt könnyű hidegen is alakítani. A két végét kilyukasztották, a fennmaradó 15-20 mm hosszat egymásra görbítették, a lőcsön körbe hajtották, fogóval összeszorították és teljesen a lőcs formájára kalapálták. Ebbe pántszeget raktak és ráhajtották. A pántot melegen rakták fel, de a pántszeget - a mi lágy vas volt -, mindig hidegen. A bordás lőcspánt elkészítését az anyag leszabásával kezdték, itt szintén kialakították a két végén lévő lyukat. Egy olyan hosszúságú félgömbölyű vasat, ami a pántlyukak közé befért az üllőre helyeztek, erre tették a pántnak szánt lemezt. A rundhammert rátéve a lemezre a ráverő ütéseitől a lemezen átnyomódott a félgömbölyű vas formája. így a pánt közepe bordás lett, míg a két széle sima maradt. A csatlás vasát mindenkor négyszögletesre formálták, így az a rávaló fellépéskor nem csúszott. A fellépők díszítése leggyakrabban kígyóforma, amit a csatlás egyik végén képeztek ki. A vas végét először legömbölyítették, stekliben lenyújtották, simára dolgozták. A fejét szívalakra, kígyófejre, négyszögre vagy huszárgombra kovácsolták. A fej kialakítása után az üllő szarván behajlították, sohasem sablonnal dolgoztak, hanem csak úgy szemre. Itt derékszögben megtörték, majd meghajtották Csatlásformák Csatlásformák a tengely kör alakjára. A két vas találkozásánál megforrasztották, így kialakult a tengelyre fekvő karika. A csatlás másik végét vízszintes karikába hajtották, mivel a felhéc sukkarikája függőleges állású. Az oldalkikötő pálca alsó részét csigavonalban hajlították meg. A körvasat 10 cm hosszan felmelegítik, majd az üllő külső szélén a gömbrészt 90°-ban meghajtják, amit kis forgatásokkal alakítanak ki. A nyakrészre ütve a csigafejet előrehajtják és az üllő szarván a csiga végét teljesen begörbítik. A többi részt