Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez

13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31, 32. 33 34, 35. 36 37 38 39 40 41, 16 Benedek Lajos (Solt, 1799 - Hajdúböszörmény, 1867) Vö. Porcsalmy Gy. nekrológjával. 1808-tól Debrecenben tanult. 1822-ben a hajdúböszörményi partikula (gimnázium) igazgatója. 1825/26-ban nyugati egyetemekre akart menni, de Bécsben megrekedt. 1826-ban Tiszalökön lelkész, 1828-tól Hajdúböszörményben segédlelkész, 1831-től lelkész, 1842-től esperes. Számos mű szerzője. Zsigmond Sándor (Máramarossziget, 1846 - Debrecen, 1922). Máramarosszigeten tanult, 1866ban ment Debrecenbe teológiára. 1869-ben Debrecenben káplán, 1871-ben Bihardiószegen, majd 1873-ban Hajdúszoboszlón lelkész. Temetési beszédével oly annyira megnyerte a hajdúböszörményiek tetszését, hogy 1900-ban, tehát Bakóczi halála után hajdúböszörményi lelkésznek választották. Ekkor már esperes, egyházkerületi főjegyző. 1904 őszén azonban kénytelen volt állását elhagyni s Debrecenbe költözött. Vö. Porcsalmy Gy. nekrológjával. Nagy István (Debrecen, 1770 - Hajdúböszörmény, 1831) Debrecenben tanult, majd tanítóskodott, volt a Szepességen német szót tanulni (Lőcse), majd visszatért a kollégiumba, ahol contrascriba, majd senior. 1800-ban a göttingeni egyetem hallgatója. 1801-ben hajdúböszörményi lelkész, 1823-ban egyházkerületi főjegyző is. Zsoltáríró. Vö. Kormos László: A Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár ismertetője. Debrecen, 1984. 118-1 19. old. Id. Révész Imre (Újfehértó, 1826 - Debrecen, 1881). A ref. kollégiumban teológiát végzett, majd Bécsben tanult. Balmazújvároson, Szentesen, majd Debrecenben lelkészkedett. 1867-ben levéltáros, 1861-ben országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a bécsi teológiai fakultás díszdoktora. A magyar protestáns egyháztörténet és egyházjog kitűnő kutatója. Vö. a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár I. 25. j. állagával. Id. Révész Imréhez írt levelek. Vö. a Tiszántúli Református Egyházkerületi Levéltár I. 1. j. állagával. Külföldi Akadémiákon tanulókra vonatkozó iratok. Vö. uo. Bakóczi János Adattári Gyűjteménye. II. 28. a. és b. állag. Uo. II. 28. c. Uo. II. 28. d. Kormos L. i. m. 395. Hajdúsági Múzeum Történeti Adattára. Bartholotnaeides János László (Martonháza, 1787 - Ipolymagyari, 1862). Itthoni majd wittenbergi tanulása után evangelikus lelkész Martonházán, Köviben, Baradnán, Ratkósebesen, végül Ipolymagyariban. Több munka szerzője, többek között szlovák nyelven is. A későbbi gimnáziumi vallástanár. Keserűi Dajka János vonatkozó művének címe: Az tiszteletes és böcsületes... Hodászi Lukácsnak... hideg teteme felett tött prédikáció... Debrecen, 1613. Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára Vö. Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon i. m. Pallas Nagy Lexikona 11. k. Bp. 1895. 219. Mellesleg Bakóczinak volt igaza. Pallas Nagy Lexikona 15. k. Bp. 1897. 185. Amely cselekedet a mai megítélés szerint természetesen borzalmas, de a korabeli megítélése más volt, különösen ha a politikai összefüggéseit vesszük figyelembe. Vö. Porcsalmy Gyula: Hajdúböszörmény rövid története a Hajdúkerület megszűnéséig. Debrecen, 1963. 7. old. és Bencsik János: Művelődési viszonyok a Hajdúkerület megszűnéséig. Hajdúböszörmény története (szerk. Szendrey István) Debrecen, 1971. 524. Vö. Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. Bp. 1977. 336. old. Magyar Országos Levéltár, reg. Dec. Szabolcs vármegye. 1576. év. Uo. Zoványi Jenő i. m. 53. old. Például Nánáson 1575-ben Radits János a lelkipásztor (pastor Ecclesiae Christi in oppidulo Nanas)