Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez

Az összeállítás végén ez áll: Készítette és leírta Hajdú Böszörményben Bakóczi Endre I s 8 éves hittanhallgató 1892. ápr. 27. Ezt a munkát tehát nem Bakóczi János, hanem az első éves hittanhallgató fia, Endre (András) készítette, nyilván apai útmutatások alapján. 2 8 Tartalmazza a kötet Keserűi Dajka Jánosnak, Bethlen Gábor fejedelem udvari papjának, az erdélyi reformátusság szellemi és tényleges* vezérének, korábban debreceni diáknak egy munkáját, amelyet Hodászi Lukács püspök temetésén mondott el, s amely nyomtatásban is megjelent 1613-ban. 2 9 A kézírás alapján a másolat egyértelműen Bakóczi János munkája. Keserűi Dajka János ekkor - te­hát 1613-ban - Váradon volt lelkész. Végül tartalmazza a kötet - amint a fentebbiekben már utaltunk rá - Sárosi Gyula Arany trombitáját, szintén Bakóczi János másolatában. Címlapja: Ponyvára került Arany trombita. Az örök igazság parancsolatjára mondvacsinálta: Sárosi Gyula. Lemásolta: Bakóczi János. H. Böszörmény. 1890. Június h. Térjünk rá ezután a címben jelzett Lampe - Debreceni Ember Pál-féle Bakó­czi János által összeállított mutatóra. Érthetően először magával a munkát író személyekkel, s magával a munkával kell foglalkoznunk. Elöljáróban annyit, hogy az a magyarországi és az erdélyi reformáció történetének kutatása szempontjából máig alapvető, forrásértékű kézikönyv, bár maga a mű könyvészeti ritkaság, rendkívül nehezen hozzáférhető. 3 0 Debreceni Ember Pál (1660-1710) a 17. század végének kiemelkedő protestáns (kálvinista) tudós lelkésze. Debrecenben végzett. 1682-ben az elűzött sárospata­ki kollégium helyébe lépett alsófokú iskolának lett a rektora, de már a következő évben ugyanott (Sárospatakon) lelkésszé választották. Működését félbeszakítva német egyetemeken fejlesztette tovább tudását (1684/85 - Leiden, Franeker). Hazatérve tovább lelkészkedett Sárospatakon, s miután a jezsuiták több ízben is fogságba vetették, s egyházát is megsemmisítették, a szomszédos Makkoshoty­kán húzódott meg, bár továbbra is a sárospatakiak lelkészének tartotta magát. Helyzete lehetetlenné válván Losoncra. 1695), majd Szatmárra ment papnak, végül Debrecenbe az ispotályi templom lelkészének. 1705-ben a császári hadak kö­zeledtének hírére Olaszliszkára távozott. Teológiai nézeteit tekintve a coccejánu­sokhoz tartozott. 3 1 Lampe, Friedrich Adolf német protestáns lelkész, majd 1720-1727 között ut­rechti egyetemi tanár (1683-1729), élete végén brémai lelkész és tanár. Több tudományos munka szerzője, közülük kiemelkedik a János evangéliumához írott magyarázata. Elévülhetetlen érdeme, hogy a magyarországi ellenreformáció által üldözött, lehetetlenné tett, s ugyanakkor nagytudású alapműveket író Debreceni Ember Pál munkáit ismerte, s közülük a legfontosabbat saját szerkesztői neve alatt kiadta. A munka Utrechtben (Trajecti ad Rhenum) jelent meg 1728-ban a következő címmel: História Ecclesiae Reformatae in Hungaria et Transsylva­nia. Tehát: A református egyház története Magyarországon és Erdélyben. 3 2 A Bakóczi János által készített mutató a mai név- és tárgymutatókhoz áll a legközelebb, bár messzemenően többet nyújt azoknál. Ugyanis nem szorítkozik szigorúan a tárgyra, hanem rövid tartalmi kivonatot nyújt, tájékoztatván az illető 110

Next

/
Oldalképek
Tartalom