Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez

209. Száki János (?-?, Komárom, 1672. szept. 1.). Ekelen ref. lelkész (Komárom vármegye), a jezsuiták gyújtogatásra való felbújtással vádolták, s háromszoros megkínzás után, elevenen elégették. 210. Felsőtótfalu valószínűen Giródtótfalu Szatmár vármegyében, Nagybánya és Felsőbánya között. 211. Helyesen Zubogy. Falu Gömör vármegyében. 212. Muzsaj falu Bereg vármegyében. 213. Helyesen Tapolcafő. Falu Veszprém vármegyében. 214. Szatmári Lázár Miklós (Szatmár, 1607 - Szatmár, 1656). Szatmáron, majd Sárospatakon tanult. Szatmáron rektor, majd külföldre megy tanulni. 1638-ban pap Szatmáron, 1650-ben esperes, s még ez évben a tiszántúli egyházkerület püspöke. Puritánellenes. 215. Szatmári Baka Péter (Vetés, 1625 - ?-?). Nagyváradon és Szatmáron tanult, majd több nyugati egyetem hallgatója. 1652-ben rektor Váradon, 1654-ben Nagyecseden lelkész. 1656-ban Királyhelmecre megy, majd Sárospatakon lelkész. A puritán elvek hirdetője. 1661-ben Fogarason pap. Kemény Jánosné udvari papja. 216. Szatmári Ötvös István (?-? - Kocs, 1665). Sárospatakon tanult, majd Bodrogkeresztúron rektor. Franekerben és Utrechtben tanul 1649-50-ben. 1654-ben sárospataki tanár, 1656-ban érsekújvári lelkész. Esperes. Érsekújvár eleste után Kocson lelkész. 217. Szécsi Gál István (?-? - Mád, 1706) Sárospatakon tanult, Szatmáron rektor, majd külföldi egyetemeken tanul. 1665-ben rektor Szatmáron, 1666-tól lelkész, 1675-ben Nagybányára ment, 1679-ben esperes. Mádra ment lelkésznek, s ott is halt meg, tehát nem Madán. 218. Amennyiben valóban Szegedi Gergelyről van szó, az csak Szegedi Mizsér Gergely lehet, aki 1557-ben tért haza Wittenbergből, s ekkor Debrecenben lett pap. 1563-ban Kolozsvárra hívták magyar prédikátornak, de nem vállalta. 219. Szegedi Kis István (Szeged, 1505 - Ráckeve, 1572). Szülővárosában, majd Lippán és Gyulán tanult. A bécsi, majd a krakkói egyetem hallgatója, 1543-ban Wittenbergbe megy, s ott teológiai doktor lett. Előbb Tasnádon, majd Gyulán rektor, 1545-ben ceglédi lelkész. 1552-ben Tolnára került rektornak, s ekkor csatlakozott a helvét irányhoz. Püspök. 220. Szegedi Lajos (Szeged, 1500 körül - ?, 1583). A krakkói egyetemre járt, 1553-ban Bécsben tanár, 1556-ban plébános Krasznán, de ekkor már a helvét irányzat híve. 1564-ben magyar prédikátor Kolozsváron. 1567-ben az antitrinitariusokhoz csatlakozott. 221. Szegedi Lőrinc (Szeged ? - Abaújszántó ?) 1562-ben a wittenbergi egyetem hallgatója, 1567ben Békésen pap, esperes. Fellép az unitáriusok ellen. 1575-ben Szatmáron lelkész, 1594 őszén Abaújszántón van. 222. Szenczi A. Pál (Szene, 1644 - Debrecen, 1691). Szencen, Nagyszombatban, Komáromban és Sárospatakon tanult. Olaszliszkán rektor, majd külföldön tanul. 1671-ben rektor Szatmáron, 1677-től lelkész Szatmárnémetiben, majd 1679-től Visken. 1681-től Debrecenben van, 1686ban esperes. 223. Helyesen Szenczi Csene Péter. 224. Valószínűen Töltszék (Túlesik) Sáros vármegyei falu Eperjestől északra. 225. A sok Hetény nevű falu közül valószínűen a Komárom vármegyeiről lehet szó, amely ma is református vallású. 226. Talán Monospetri Biharban, Margittához közel. 227. Szepsi Korocz András (?-? - Nagybánya, 1684). Sárospatakon tanult, majd rektor Szatmáron. Külföldi egyetemekre ment. 1654-től újból szatmári rektor, 1655-ben lelkész Visken. 1675ben esperes. Nagybányán utazás közben halt meg. 228. Szepsi Korocz György (Szepsi ?- ?-?) Sárospatakon tanult, majd írnok Bocskai udvarában, majd ismét Sárospatakon és Göncön tanult. Német egyetemeket látogat. Rektor Kassán, elsőpap Tokajban. 1624 körül Nagykálióban van. Sárospatakon 1613-ban lektor volt, tehát tulajdonképpen másodtanár. 229. Szikszai Hellopoeus Bálint (Szikszó ? - Debrecen, 1575). Szikszón tanult, majd külföldre ment Wittenbergbe és Genovába. 1567-ben rektor, majd lelkész Egerben, 1573-ban Debrecenben Melius papi utóda. 203