Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nyakas Miklós: Beállottam... Arany János toborzó verseinek történeti hátteréhez
lye Gábor - engedélyt kért és kapott az Országos Honvédelmi Bizottmánytól arra, hogy a nagyhajdú városokon kívül, máshol is toborozhasson. 1 6 Sillye Gábor értelemszerűen gondolt a közös történelmi múltra, hivatkozva a bihari volt kishajdú városokra és a Bocskaitól külön kiváltságot nyert Kismarjára, mint olyan helyekre, ahol különösen számíthatott a bécsi kormányzattal szembeni ellenszenvre, s ahol a Bocskai névnek különösen jó csengése volt. A kormánybiztos 1849. január 6-án, Böszörményben keltezve, de a debreceni városi nyomdában 10 000 példányban röplapot nyomtatott Hazafiúi Szózat címen, a Bihari „úgynevezett követelő hajdúvárosok és Kis-Marja város derék lakosaihoz. 1 7 Ebben közli, hogy szervezés alatt áll egy lovasezred és két gyalogzászlóalj, amelyet a Hajdúkerület egymagában nem tud kiállítani. Ismertette az Országos Honvédelmi Bizottmány meghagyását, amely szerint: „ezennel engedelem adatik önnek, Bihar megyében, Szalontán, Derecskén, Kábán, s a többi úgynevezett preatendens hajdúvárosokban, nemkülönben Kis Marján, Polgáron, Szabolcs megyében és ahol célszerűbbnek tudja, a Bocskai csapat számára toborzásokat rendezni." Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy Polgár azért szerepel a fenti helyek között, mert 1715-ig, illetve 1717-ig Hajdúkerület része volt. 1 8 Sillye Gábor kormánybiztos kiáltványában mesteri módon utal a bihari kishajdú városok népének hajdú öntudatára és németellenségére. „A hajdú vitézség mindig megreszkettette még a német seregeket, hadd reszkettesse meg most a beütött csorda ellenséggel azon uralkodó házat is, mely önök apjait is minden kiváltságleveleik daczára jobbágyi helyzetbe alacsonyította". A Bocskai-zászlón ezen jelige olvasható: „Emlékezzünk és számoljunk", majd így folytatta. „Vegyük intő szózatnak ezen jeligét, s megemlékezvén azon sok istentelenségekre és gonoszságokra, mellyeket a habsburgi házból volt királyok a magyar nemzettel elkövettek: számoljunk vele győzedelmes fegyvereinkkel, s hadd ismerjenek bennünk a hűtlen rablók azon igazságos Isten büntető ostorára, ki a bűnt büntetlenül nem hagyja, s meglátogatja az atyáknak álnokságait a fiaknak fiaiban harmad és negyedíziglen". A toborzás a bihari kishajdú városokban tehát ezen ótestamentumi ihletésű, protestáns-kálvinista hangvételű kiáltvánnyal kezdődött, megcélozva a múltban elszenvedett sérelmeket. Sillye Gábor hamarosan kinevezte toborzótisztjeit. 1849. jan. 23-án kelt azon nyílt rendelete, amellyel Pettkó László főhadnagyot toborzótisztnek küldte ki a bihari kishajdú városokba. 1 9 Egy másik tisztjét, Borbély Dánielt pedig kifejezetten azzal a céllal irányította Biharba, hogy a felállítandó 53. gyalogzászlóalj részére toborozzon Nagyszalontán, Derecskén, Kábán s a többi, úgynevezett „praetendens" hajdúvárosban, nemkülönben Kismarján és Polgáron, illetve ahol célszem. 2 0 Előírta azt is, hogy az újoncokat harmincas-negyvenes csoportokban küldje át Böszörménybe sorozásra. Számunkra - Arany János versének keletkezése szempontjából - Pettkó Lász83
