Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
Jegyzetek Részlet a szerzőnek A hajdúvárosok és a Hajdúkerület büntetőbíráskodása c. kéziratban lévő monográfiájából. 1. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban: HBML) Hajdúkerület közgyűlésének iratai (a továbbiakban: ker. közgy. ir.) IV. A. 502/b. 1763. Fasc. 10. N° 54. 2. Uo. 3. Weszprémi István (1723-1799) a magyar orvostörténet megalapítója, 1757-től haláláig Debrecen város orvosa. Főműve: Succincta Medicorum Hungáriáé et Transilvaniae Biographia. I—IV. (1774-1787). Életére és munkásságára 1. Sükösd Mihály: Tudós Weszprémi István (Bp, 1958.), Tóth Béla: Weszprémi István (Bp. év nélkül). Csapó József (1734-1799) orvos, botanikus, Debrecen város orvosa. A gyermekgyógyászat hazai úttörője. Művei: Kisgyermekek ispotálja (1771), Orvosló könyvecske (1791) Új füves és virágos magyar kert (1775), ebben 417 növény gyógyításra használásának módját írja le. 4. HBML Ker. közgy. ir. 1773. Fasc. 10. N°21. Polgári Mihály 1773. augusztus 3-án kelt levele. 5. Uo. 1846-12-45. 6. Uo. Hajdúkerület közgyűlésének jegyzőkönyvei (a továbbiakban: ker. közgy. jkv.) IV. A. 502/ a. 1 1. k. 1791. szept. 2. N H 64. Földi János (1755-1801) művei: Rövid kritika és rajzolat a magyar füvésztudományról (1793), Természeti história a Linné systémája szerint. 1. csomó. Az állatok országa (1801). Irodalom: Mixich Lajos: Földi János (1905), uő. Földi János költeményei (1910), Nagy Sándor: Földi János hadházi évei. In: A debreceni Déri Múzeum Evkönyve 1975. (Szerk.: Dankó Imre, Debrecen, 1976.) 647-744. 7. HBML Processus criminales (a továbbiakban: B.ügyek) IV. A. 505/e. 1814. Fasc. PPP. N°41. Komlódy András kerületi fizikus véleménye 1814. december 6. Szűcs Mária ellen káromkodás miatt indított ügyben. 8. Uo. B.ügyek. 1841. Fasc. 4. R. NM 1. 9. Uo. 1844. Fasc. 4. U. N° 42. 10. Corpus Juris Hungáriái (Bp, 1899.) Szt. István decretumának II. könyve. 13., 16. és 46. fejezet. 11. Uo. Szt. László decretumainak II. könyve 8. Fejezet. 12. Eckhart Ferenc: A földesúri büntetőbíráskodás a XVI-XVII. században. (Bp, 1954.) 108. 13. Corpus Juris Hungarici I. Mátyás 1486. évi VI. decretuma. 51. cikkely bevezetése és 3. §-a. Ezt a törvényt II. Ulászló 1492. évi I. decretuma 82. cikkelyének bevezetése és 4. §-a szó szerint megismételte. 14. Uo. I. Ferdinánd 1563. évi XXI. decretuma. 38. cikkely bevezetése, 3^-. paragrafusai és 63. cikkely. 15. HBML B.ügyek. 1759. Fasc. G. N° 7. 16. Werbőczy István: Hármaskönyve. Magyar Törvénytár Millenniumi Emlékkiadás (Bp. 1897). III. rész 5. czím. 3. §-a. E szakasz utolsó mondata az eredeti latin szövegben: „Sed homicida, ne talionem suheat, ut caput suum, et non illius, quem peremit, redimat, necesse est". Dr. Kolozsvári Sándor és dr. Óvári Kelemen a „talio" szót forhátul-ra magyarították. Ez a régi, de már elavult kifejezés hasonlóval való viszonzást, meglakolást jelentett. L. Finaly Henrik: A latin nyelv szótára (Bp, 1884) a „talio, onis" szónál az 1949. oldalon. 17. HBML B.ügyek. 1833. Fasc 4. I. N° 30. 18. Uo. 1829. Fasc. 4. E. N° 18. 19. Uo. 1841. Fasc. 4. R. N° 76. 20. Uo. 1804. Fasc. DDD. N° 20., 1805. Fasc. EEE. N° 2. 21. Uo. 1825. Fasc. 4. A. N° 28. és N" 33. 22. Uo. 1828. Fasc. 4. D. N° 8. 23. Uo. 1836. Fasc. 4. M. N" 74. 73
