Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
A törvényszék Pálnét 2 évi rabságra és negyedévenként 20 korbácscsapásra ítélte. A Királyi Tábla azonban a büntetés mértékét a táblai ítélet kihirdetésétől számított 1 évi rabságra szállította le. 13 2 3. Kovács István 57 éves böszörményi ember a testvérével felmerült vagyonjogi vitát bírósági úton akarta rendezni. Testvére azonban 1831. március 9-én délelőtt 10 óra körül megjelent az udvarán és több ember jelenlétében halált okozó eszközzel rátámadt. Erre Kovács István „tulajdon javát és életét védelmezve', testvérét úgy főbe ütötte, hogy meghalt. Mivel a törvényszék a jogos védelmet nem találta megállapíthatónak, vádlottat 1 évi fogságra és negyedévenként 25 pálcaütésre ítélte. A Királyi Tábla vádlott cselekményét nagyobb fenyítést érdemlőnek minősítette, s a büntetést 2 évi rabságra emelte fel. 13 3 4. Sallai József 20 éves hadházi legény 1808. augusztus 22-én a sógornője után kiment a kertbe és villanyéllel, minden ok nélkül úgy tarkón csapta, hogy azonnal szörnyet halt. A holttestet a kertben elrejtette, a kutyák találtak rá „már megemésztett állapotban". A törvényszék figyelembe vette a vádlott fiatal életkorát és hogy egyszeri ütésével nem akarta a sértett halálát, ezért 2 évi rabságra és negyedévenként végrehajtandó 200 pálcaütésre ítélte. A tisztiügyész az ítélet ellen nem élt fellebbezéssel. 13 4 5. Nemes Dombi Mihály 30 éves nánási lakos a „jussolás miatt" szólalkozott össze a sógorával és a kezében lévő késsel halálosan megszúrta. A törvényszék 1 évi börtönre ítélte, a Királyi Tábla azonban - a tisztiügyész fellebbezése folytán - a büntetést 3 évre emelte fel. A Hétszemélyes Tábla ezt az ítéletet hagyta helyben. 13 5 Féltékenység 1. Barcsai Mihály 17 éves legény Szoboszlón fél esztendeig Németh Györgynél szolgált, majd máshoz szegődött, de volt gazdáját több ízben meglátogatta. Egy alkalommal, amikor távozott, Némethné kísérte ki. O ment elől, utána a legény, aki hátulról magához rántotta és megcsókolta. Ezt észrevette a férj, feltámadt benne a féltékenység, utánuk szaladt, megütötte a fiút és megtiltotta, hogy hozzájuk járjon. A feleségét háromszor is „kegyetlenül megverte" és kijelentette, addig nem nyugszik, míg Barcsait el nem veri. Erre 1770. január 25-én este nyílt alkalma. Barcsai barátjával, Tar Ferenccel, egy közös ismerősükhöz ment, aki Némethék közelében lakott. A két legényt Németh észrevette. Egy nagy bottal a kezében utánuk ment, szó nélkül beleragadt Barcsai hajába és ütlegelni kezdte. Tar rászólt, hogy ne bántsa, nem vétett az senkinek. Erre Németh elengedte Barcsai haját, nekiesett Tarnak és őt ütlegelte. Ezt a helyzetet kihasználva, Barcsai elszaladt. Tar pedig a maga védelmében 61
