Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
kocsmában, hanem más körülmények között megittasodott 37 vádlott ellen indítottak. A 23 áldozat között volt egy 16 éves ifjú, egy 18 éves gulyásbojtár és egy 65 éves feleség is. A rájuk vonatkozó ügyekben hozott ítéletek tényállásának lényege a következő volt: 1. Ifj. Póka József 16 éves böszörményi fiú 1824 novemberében néhány napra csutkát vágni ment ki Zelemérre. Kiss István 50 éves embernél kapott szállást. Ott tartózkodott még a 25 éves Pipó Szabó Mihály is. A két ember november 19-én este igen ittasan ment haza és azzal gyanúsították Pókát, hogy az ólból ellopta Kissnek a kését. Mivel a gyerek tagadta, Kiss bottal nekiesett, de botra kapott Pipó Szabó is és mindketten ütlegelték. Az összevert Póka bement az ólba és megtalálta a tokot kés nélkül. Ezt meg is mutatta Kissnek. Erre a két ember még dühösebben támadt rá, ütötték-verték, Pipó Szabó még egy kötőféket is a nyakára hurkolt és azzal rémítette, hogy felakasztja. A megroncsolt fiút a lábánál fogva az ól elé húzták, még ott is kínozták, ütötték, majd felsőruha nélkül otthagyták. Kiss hajnal felé kiment hozzá, de az egész testében összetört fiú, az éjszakai hideg miatt is, akkor már halott volt. Ekkor Kiss és Pipó Szabó bementek a városba és „magukat önként rabul adták". A törvényszék Kisst 3 évi, Pipó Szabót pedig 4 évi rabságra és negyedévenként 25-25 pálcaütésre ítélte. Az ítéletet a Királyi Tábla helybenhagyta. 11 5 2. A 18 éves Kiss Péter gulyásbojtárra 1828. június 26-án, a böszörményi kocsmából a mezőre ittasan visszatért Orbány István és Szolnoki János gulyások azért támadtak rá, mert a városgazda kérdésére megmondta, hogy ők a kocsmába mentek. Először Orbány ütötte főbe, majd a földre rogyott s már vérző fejű legényt Szolnoki a botjával ütlegelte tovább. Az elszenvedett sérülések miatt Kiss Péter másnap reggel meghalt. A törvényszék a két vádlottat 3-3 évi rabságra és negyedévenként 25-25 pálcaütésre ítélte. Az ítéletet a Királyi Tábla azzal a súlyosítással hagyta helyben, hogy a büntetést lábvasban és a szeszes italoktól eltiltással kell végrehajtani. 11 6 3. Nemes Kóla Pál 65 éves nánási lakos 1846. január 26-án este otthon alaposan megittasodott. Éjszaka a feleségével összeveszett, szidalmazta, vasvillával megrohanta és egy pisztollyal úgy összevissza verte, hogy a fegyver eltört. A szerencsétlen asszonyra éjszaka két órakor a házukhoz közel lévő árokban találtak rá és bevitték a szomszéd házba. A már élet-halál közt lévő 65 éves asszonyt reggel a szomszéd ölben hazavitte, de a férje még ekkor is szidalmazta, egy seprűvel végigvágott rajta s arcul is csapdosta. Az asszony sérüléseibe belehalt. A törvényszék vádlottat 2 évi rabságra ítélte. A Királyi Tábla azonban arra tekintettel, hogy „a törvényszék ítéletében felhozott terhelő körülményeknél fogva a vádlott bűntette nagyobb beszámítás alá esik", a büntetést 4 évi rabságra emelte fel azzal, hogy azt böjtöléssel és a szeszes italoktól eltiltással kell végrehajtani. A Hétszemélyes Tábla a Királyi Tábla ítéletét helybenhagyta. 11 7 56