Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék ítélkezési gyakorlata az ember élete elleni bűncselekményekben 1757-1850
3. 1845. június 11-én reggel 8 óra tájban Hadházon, az egyik városon kívüli kútból holtan húzták ki a 22 éves Biri Juliannát. A szája kenderrel volt keresztülkötve. Hihetőleg a kút melletti küzdés közben ölték meg, olvasható abban az ítéletben, amelyet a törvényszék 1845. december 20-án hozott szántszándékos gyilkosság miatt Kovács Miklós 22 éves hadházi legény ellen indított ügyben. Hogy ki követte el a bűncselekményt, „erre nézve több körülmény van". A vádlott ismerte a lányt, június 8-án éjfélig együtt is volt vele, amikor elvált tőle, nem hazament, de hogy hajnalig hol volt, igazolni nem tudta. Ez erős gyanút gerjeszt, hogy a bűntényt ő követte el. Azonban tetten nem kapták s arra, hogy az általa megvetett szerencsétlen lány iránt bosszút forralt volna, semmi adat nincs - állapította meg a törvényszék, majd így folytatta: „ellene oly teljes bizonyító s oly kétségen kívül helyező próbák, milyenek emberélet feletti ítélet hozására múlhatatlanul szükségesek volnának, nem léteznek... Az is világos, hogy a szerencsétlen lány, arra az esetre, ha őt vádlott feleségül nem veszi, önmaga elvesztését is emlegette. Ezeknél fogva vádlott a gyilkossági vád alól feloldoztatik". A Királyi Tábla az ítéletet azzal a megjegyzéssel hagyta helyben, hogy a vádlott felmentése próbák (bizonyítékok) elégtelenségén alapul. 4 7 4. Előfordult olyan eset is, hogy'a fellebbviteli bíróság nem tette magáévá a kerületi törvényszéknek a nyomozás adataiból a vádlottak bűnösségére vont következtetéseit és felmentő ítéletet hozott. Ez történt Szél Pálné és ifj. Czina Mihály ellen szántszándékos gyilkosság miatt indított ügyben is. Szél Pált 1818. május 29-re virradóra a háza udvarán lévő kútban holtan találták. A hullát másnap Borbély János szoboszlói chyrurgus vizsgálta meg. A Visum repertum-ban elsősorban azt rögzítette, hogy a kút kávája éles szélű deszkából készült s olyan szúk volt, hogy a kútba „erőszakos lenyomás nélkül" a test nem kerülhetett. A kútban a víz négysukknyi 4 8 mélységű (124 cm), az öble pedig egy klafternyi 4 9 (189 cm) tágas volt. Mivel az erőszakkal lenyomott test függőleges helyzetben volt a kút 124 cm-nyi vizében, a szervezetébe víz nem került. A külső vizsgálat során (boncolást nem végzett) a chyrurgus a hulla mindkét vállán, a két karjának a könyökhajlásában, a jobb csípőn és a jobb láb térdén a bőr lesodrását észlelte. A nyakán, a fültövénél felfelé, kötélszorítás nyoma, a két karja könyökhajlásában pedig karjainak kötéllel történt hátrakötésének helye látszott. A jobb felsőkar izomzatán hét kisebb-nagyobb sarkantyútaréj fonna szúrás, a bal mellen pedig egy coll 5 0 hosszúságú, vékony, vér nélküli karcolás nyoma volt látható. A holttesten csonttörés nem volt. A leletek alapján a chyrurgus véleménye az volt, hogy Szél Pált először megfojtották, majd a már meghalt, megmerevedett testet a kútba lenyomták s a bőrsérülések emiatt keletkeztek. A nyomozás során kihallgatott tanúk az üggyel kapcsolatban semmit sem tudtak előadni, a tisztiügyész azonban Szél Pálné és ifj. Czina Mihály ellen előre elhatározott gyilkosság miatt vádat emelt. 27
