Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Szekeres Gyula: Az átadás-átvétel szerepe a pásztorkutyák betanításának folyamatában
A takarásban lévő falka visszatérítése Ha a nyáj a pásztortól távolabb legel, s közöttük valamilyen természeti tárgyegyüttes akadályozza a rálátást, természetszerűleg a kutya elküldése is nehézségbe ütközik. 3 0 Ilyen esetekben jelent nagy előnyt, ha a kutya a pásztor mozdulataira, jeladására reagál, s a falka visszatereléséhez nem szükséges látnia is a falkát. Ez egyben a betanítás fokát is jelzi, itt a kutya csupán a juhász parancsára bízza magát. 7 1. pásztor 2. kutya 3. a juhász ,,megindulása" irányadás 4. a kutya keresési útvonala 5. fasor - hajlás - a takarás oka 6. a falka 7. a kutya terelési fázisai 8. a falka visszahaladási útja Ebben az esetben a juhász megindul egy bizonyos irányba, ahol tudja vagy feltételezi a nyáj tartózkodási helyét, a megindulást a hajtásra felszólító füttyszóval is megerősíti. A kutya a megindulási irányt követve, addig megy, míg meg nem találja a keresett falkát. Számára ekkor lényegtelen, hogy milyen nyájat keres, ha más falka kerül az útjába, azt is a pásztorhoz tereli. Terelés kutya nélkül, segítő állatokkal Terelés közben nem minden helyzetben lehet használni a kutyát, illetve nem minden esetben ez a legcélravezetőbb. Bizonyos helyzetekben a kutya „erőszakos", irányítása nemhogy hasznos, de kifejezetten káros hatással van a terelés kimenetelére nézve. Nyilvánvaló a pásztor ilyenkor a terelt állat ösztönös tulajdonságait használja fel a terelésre. Természetesen ezekben az esetekben is szüksége van a hajtást vezető állatokra. A juh esetében ilyen a vezérürü, mivel azt tartják: - „Jó a vezérürü, mert ha szorul a kapca, húzza a nyájat!" A vezérürü betanítása" Ezen terelésben segédkező állatokat is be kellett tanítani a pásztorembernek. Mindig a két legszebbet választotta ki a nyájból, s ha ezek sikeresen átvészelték a toklyó korszakot, utána látott hozzá betanításukhoz. Visszaterelés takarásból 236
