Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)
Deli Edit: A Hajdúsági Múzeum népibútor-gyűjteménye
hatásának vizsgálata nem hagyható figyelmen kívül a böszörményi népi bútorok vizsgálatánál. Mint ismeretes, a debreceni asztalos céh már 1620-ban létrejött, több korai datált alkotásuk ismert. 7 A debreceni asztalos cég iratait vizsgálva megállapítható, hogy igen széles körű kapcsolatai voltak. Az inasok szegődtetési jegyzéseiből kitűnik, hogy nemcsak az alföldi területekről (pl. Derecske, Álmosd, Hosszúpályi, Nánás, Túr stb.) jöttek inasok, hanem a Felvidékről (pl. Bártfa) és Erdélyből (pl. Kolozsvár, Hunyad) is. 8 Az asztalos céh irataiból elsősorban azt próbáltam kideríteni, milyen kapcsolat volt hajdúböszörményi asztalosok és a debreceni céh között, voltak-e innen származó inasok, szabadulók, legények. A legkorábbi ilyen kapcsolatra utaló adat 1791-ből való, egy iratban szerepel a következő utalás: „böszörményi lakos asztalos Bíró Györgynek czéhünkbe remek nélkül való bevételééit" mi az asztalos céh „megbüntettettünk, miért is senki remek nélkül városunkba mester nem lehet." 9 Ez adat szerint már a XVIII. század végén volt a városban olyan asztalos, akit a debreceni céh érdemesnek talált, hogy tagjai sorába felvegye, s mint kiderült, remek nélkül. ,,AB Czéhhez tartozó Vidéki Asztalos Mesterek nevei"-nek a sorában elég későn, csak a XIX. század elején találunk asztalosokat Hajdúböszörményből. 1807. augusztus 25-én Bátori Bálint nevét jegyezték fel a filiálisok sorába, majd 1818. jan. 8-án Malatinszki István neve került a névsorba. 1 0 1818-tól tehát kél filialista is dolgozott Hajdúböszörményben. E feltevése bizonyítja egy 1821. február 19-ei bejegyzés, miszerint „Tóth Ignátz szegődött Böszörményi Filiálista Bátorih Bálint uramhoz három esztendőre, az ideje kezdődik 1820. 1-től novemberbe"." A Szegődtetés Jegyzései között a következő, bizonyíthatóan Böszörményből származó inasokra vonatkozó adatokat találtam: 1 2 ,,182l-ben Kováts István böszörményi fi szegődött esk. Kaszonyi József úrhoz négy esztendőre Kezesei Török Ferenc és Kapros István uramék." „1825. Kálmántzheji László böszörményi fi szegődött Haraszti János uramhoz negyedfél esztendeig, fizet esztendőnként három köböl búzát. Kezesei Czirják Ferencz és Kapros István urak." „1832 (?) Szabó Lajos böszörményi születés szegődik Eggers János úrhoz három esztendőre és fizet esztendőnként négy köböl búzát. Kezesei Potsa János és Ádám István urak." „1842. Molnár Antal H.böszörményi születés szegődik Kardos István úrhoz 3 és fél esztendőkre. Nem fizet semmit Kezesei Nemesi György és Hamar János urak" „1844. február 28. Szekeres Sándor H.böszörményi fi szegődik Istvánki Gábor úrhoz négy esztendőkre, ha jól viseli magát, szabaduláskor kap öt forintokat. Kezesei Ujváry József és Szathmári Sámuel urak." „1845. Szekeres Sándor szegődik idősb Czirják József úrhoz négy esztendőre, nem fizet semmit Kezesei Mogor János és Ujváry József urak." Az inasnak szegődött böszörményiek közül csak kettőnek a szabadulásáról van adatom, Kováts István 1826-ban, Kálmántzhelyi László 1828-ban szabadult fel. 1 3 210