Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 8. (Hajdúböszörmény, 1994)

Nyakas Miklós: Bakóczi János betűrendbe szedett mutatója Lampe - Ember Pál egyháztörténetéhez

96. Medgyesen több zsinat volt, de az 1588-as nem tartozott a nevezetesebbek közé. 97. Diószegi Kis István (Bihardiószeg, 1635 körül - Bihardiószeg, 1698). Diószegen, Váradon tanult, majd Berettyóújfaluban rektor. Tanulmányait Debrecenben, majd nyugati egyetemeken folytatta. Hazatérve debreceni tanár, diószegi lelkész. Előbb esperes, majd egyházkerületi főjegyző, végül püspök. 98. Helyesen Drahik Miklós (1588-1671). Korának híres álprófétája, jövendőmondója. Eredetileg a cseh-morva testvérek felekezetének lelkésze. A pozsonyi törvényszék elé, mint hűtlent, istenkáromlót 1671-ben megidézték és kivégezték. 99. Lásd fentebb, a 75. jegyzetnél. 100. Pacal valószínűen az akkor még lakott Pac falu Biharban. 101. Érsekújvári Karai Orbán. Debrecenben tanult, majd nyugati egyetemekre járt. Több állomás után 1675-ben Hajdúszoboszlón lelkész, majd 1683-ban esperes. 1684-ben távozott Tokajba. 102. Egervölgyi hitvallás másik neve a debreceni hitvallásnak, amely a magyar református egyház hittételeinek egyik alappillére. 103. Egri Lukács (Eger ? - Jásztó 1574) Antitrinitárius irányú protestáns lelkész. 104. A nagyenyedi zsinat 1564. ápr. 9-én nyílt meg Blandrata elnöklete alatt. Eredetileg a lutheri és a kálvini irányzat kibékítését célozta, de a két áramlat külön egyházzá szerveződésével végződött. 105. Több is volt, itt az elsőről történik említés, amelyet Drágjfy Gáspárnak, Erdőd földesurának özvegye, Somlyai Báthuri Anna hívott össze 1545. szept. 20-ra, s a környékről 29 lelkész gyűlt össze. A római katolicizmustól eltérő, a lutheránus szellemtől áthatott nézeteiket 12 cikkelyben fejtették ki. 107. Félegyházi Tamás (Debrecen ? - Debrecen, 1586. A 16. század legnagyobb képzettségű teológusai közé tartozott. 108. Utalás Karácsony Györgyre. 109. Náprágy falu Gömör vármegyében Kelemérhez közel. 110. Minden valószínűség szerint Foktövi János (? 1566. - ?-?) református lelkészről van szó, aki tanult Tolnán és Debrecenben. Annyit tudunk, hogy 1619-ben még életben volt. 111. Az általános magyar történelemből jól ismert személyről van szó. 112. A Wesselényi-összeesküvés részese. 113. Zaffius Miklós velencei német ref. lelkész és orvos. 114. Geleji Katona István (Gelej, 1589. - Gyulafehérvár, 1649) Bethlen Gábor fejedelem udvari papja. Duraeus János címben jelzett levele a protestáns úniót szorgalmazta, amelyről az ő elnöklete alatt állapították meg, hogy az evangélikusok esetében hasznos. Ugyanakkor keményen fellépett a unitáriusok és a szombatosok ellen, s harcolt puritánokkal is. Ő kezdeményezte a szatmárnémeti zsinatot. 115. A gönci református zsinat az Egri Lukáccsá1 folytatott polémiában olyan kánonkönyvet alkotott, amely évtizedekre megszabta a környék református prédikátorainak magatartás és hitbeli kódexét. 116. Glatz Mátyás (Dipse ? - Riomfalva, 1573). Erdélyi szász reformátor. Eredetileg kőhalmi plébános. 117. Károli Gáspár, a vizsolyi biblia fordítója. 118. Gönczi A József (? - ? - Nagybánya, 1629). Debrecenben, majd Wittenbergben tanult. Rektor Nagybányán, majd több állomáson keresztül a tiszántúli egyházkerület püspöke, esperes. 119. Zsoltároskönyv. 120. Valószínűen Helmecke Zemplén vármegyében. 121. Kökényesd Ugocsa vármegyében Halmihoz közel. 122. Felsőbánya Szatmár vármegyében. 123. Váradon tanult, külföldi tanulmányai után hazajött. A szatmárnémeti zsinat után hivatalától megvált, a berlini fejedelem tanácsosa: magyarországi hitsorsosai érdekében hathatósan közbejárt; 1677-ben még élt.