Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
el, emiatt aztán a Helytartótanács ismételten felhívta a figyelmét a törvény betartására. 3 9 Mivel ilyen eset 1839-ben megint előadódott, mostmár felelősségre vonást helyezett kilátásba, 4 0 ám ezzel nem élt, hanem az újabb törvénysértés miatt is csak arra figyelmeztette a törvényszéket, hogy „az 1836 :XVII.tc.2.§-án túli testi büntetések osztogatásától tartózkodj ék". A 18-dik életévüket be nem töltött vádlottakra testi büntetésül bot vagy korbács helyett csak vesszőcsapásokat lehetett kiszabni. A Helytartótanács ezzel kapcsolatban is több ízben, utoljára 1845-ben állapította meg, hogy a jurisdictiók — köztük a kerületi törvényszék is — a fiatalkorúakat botozással büntette meg. Emiatt figyelmeztette a bíróságokat és azt is elrendelte, hogy a fiatalkorúak „40 vessző ütéseknél löbbel illetésétől tartózkodjanak. 4 2 Arra vonatkozóan, hogy a büntetések nemének és mértékének megállapításánál milyen szempontokat kellett figyelembe venni, a Praxis Criminalis 42.§-a adott iránymutatást azzal, hogy tüzetesen felsorolta a vádlottak javára és terhére figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket. A kerületi törvényszék azonban adott esetekben olyan tényeket is mérlegelése körébe vont, amelyek a felsorolásban nem szerepeltek. Természetesen az elkövetett cselekmény tárgyi súlyát sem hagyták figyelmen kívül. Az ítéletben eleinte röviden, majd egyre részletesebben állapították meg a tényállást és sorolták fel azokat a tényeket, amiket a büntetés kiszabásánál szem előtt tartottak. A kerületi törvényszék büntetés kiszabási gyakorlatának felvázolása — de bármelyik bíróságé is — csak a konkrét ügyekben hozott ítéletek alapján kísérelhető meg. Az ítéleti tényállások feltárását egyébként nemcsak a szorosan vett szakmai — jogi — szempontok indokolják. A hajdúvárosokban 1757—1850 között a lopásokon kívül az élet és testi épség elleni támadásoktól, az egyes személyek büntetőjogilag védett egyéb érdekeinek, az erkölcs és vallás normáinak megsértéséig, a hivatali hatalommal való visszaéléstől a hatósági közegek elleni erőszakig és izgatásig a legkülönbözőbb bűncselekmények előfordultak. Ilyen ügyekben 2222, a lopásokkal együtt 4115 elsőfokú ítéletet hozott a törényszék. Az ítéletekben megállapított tényállásokból nemcsak a bűncselekmények elkövetésének körülményei és a tettesek személyiségére jellemző adatok tűnnek ki, hanem a hajdúvárosi lakosság életének hétköznapjaira vonatkozó olyan tények is napfényre kerülnek, amelyek hozzájárulnak a korabeli közállapotok árnyaltabb megismeréséhez. 4. Büntetések 1757—1774 A kerületi törvényszék elsőfokú ítélkezésének megkezdése évéből — 1757-ből — lopás miatt indított ügyben csak két ítélet maradt fenn, az egyik hiányosan. Így nem állapítható meg, hogy milyen büntetéssel sújtották Török Györgyöt, aki Szoboszlóról nyolc sertést lopott. Csak az tűnik ki, hogy Bonda János és felesége Töröktől három sertést megvett, s 39 Ker. közgy. ir. 1837—4—54. 17 730. sz. rendelet. 40 Ker. közgy. jkv. 31. k. 1840. január 7—8. N° 4. 41 751. sz. rendelet. 41 Uo. 1840. szeptember 14. N° 1046. 25 522. sz. rendelet. 42 Uo. 33. k. 1845. szeptember 15. 1245. 22 555. sz. rendelet. 82