Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850

A Királyi Tábla az ítéletet helybenhagyta, a Hétszemélyes Tábla azon­ban megváltoztatta és a vádlottat hatévi vasban, közmunkában, hetente két nap kenyéren és vízen böjtöléssel töltendő börtönre, továbbá féléven­ként 50 pálcaütésre ítélte. Négy évvel később — 1816-ban — az akkor 46 éves Mészáros kegyel­mi kérvényt nyújtott be a kerületi törvényszékhez és kérte a börtönbün­tetés hátralévő részének kegyelemből elengedését, mert a tömlöcben el­senyvedt, a halálhoz közeledik, a lopásokkal okozott károkat pedig már megtérítette. Karap Péter kerületi tisztiügyész véleményes jelentése sze­rint azonban az elítéltnek semmiféle testi baja nem volt, erős, izmos, jó erőben lévő férfi, aki az egész napot a tömlöcön kívül közmunkában töl­tötte és csak éjszakára zárták be. A károkat sem térítette meg, soha nem is fogja, sőt ha kiszabadul, mások javait újra elragadozza, mert semmiféle vagyona nincs. „Nem azt bánja ez — írta a tisztiügyész —, hogy vétke­zett, hanem azt, hogy utóiéretett és annálfogva rabságba esvén, elébbi rossz cselekedeteit nem gyakorolhatja". A közgyűlés az ügyészi véleményt ma­gáévá tette s az elítélt kérvényét nem terjesztette fel a Helytartóta­nácshoz.* 7 17. Fejér György 50 éves, nánási ember különböző lopásokért életé­nek nagy részét tömlöcben töltötte. Legutóbb 1811. március 16-án szaba­dult Bihar vármegye börtönéből, ahol az ott raboskodó tolvajoktól a lopást még jobban kitanulta. Szabadulását követően börtönbeli ismerőseit felke­reste, és velük hét és fél hónap alatt az ország különböző részében elkö­vetett lopásokkal 100 ezer forintot meghaladó kárt okozott. Gere Sándor tettestársával Csákován, Tokajban és Miskolcon kereskedők boltjait törte fel. Ezrekre menő értékű portékákat és nagy summa készpénzt loptak el. fgy a csákovai boltból huszonnégy rőf kartont, három röf kamukát (da­masztot), két rőf perkált (mintázott pamutvászon), két darab ruhának való anyagot, egy női-, egy gyermek reklit és egy kendőt vittek magukkal. Gazdag zsákmányra leltek Dolinay János tokaji boltjában is. Tőle tizen­két vég posztót, egy és fél vég flanelt, három vég kartont, tizennégy vég különböző fajta vásznat, négy vég gyolcsot és 535 forint készpénzt zsákmá­nyoltak. Dolinay összes kára 8703 forintot tett ki. A boltok kifosztásán kí­vül kóborlásaiban két társával negyvenkét lovat, két csikót, három sze­keret és azokhoz hámokat lopott. A maga részére hamis passust és kereszt­levelet készíttetett. Az okozott károkból csak kevés térült meg, mert az el­tulajdonított ingóságokat elcserélgette, eladogatta. A kerületi törvényszék 1813-ban akasztófára ítélte. Az ítéletet a Kirá­lyi és Hétszemélyes Tábla is helybenhagyta, a király azonban megkegyel­mezett neki. A halálbüntetést hét évi szüntelen vasban, közmunkában, he­tenként két nap kenyéren és vízen töltendő rabságra, továbbá negyedéven­ként elszenvedendő 30 pálcaütésre változtatta. 2* 18. Nemes Kiss János 34 éves, vámospércsi „gonosztevőt" a kerületi törvényszék 1804-ben káromkodásért, 1810-, 1811-, 1814-és 1815-ben lo­pásért büntette meg. Ennek ellenére 1817 augusztusában a vejével együtt a mezőről két kereszt rozsot lopott. Bár az emiatt ellene indított fenyítő per aiatt meg kellett volna javulnia — olvasható az ítéletben — ő azonban „a 27 B. ügyek. 1812. Fasc. NNN. No 26. 28 Uo. 1813. Fasc. OOO. No 40. A kegyelmi rendelkezést l. ker. közgy. jkv. 20. k. 1814. június 3. N° 1. 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom