Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850

A Királyi Tábla az ítéletet helybenhagyta, a Hétszemélyes Tábla azonban megváltoztatta és a vádlottat hatévi vasban, közmunkában, hetente két nap kenyéren és vízen böjtöléssel töltendő börtönre, továbbá félévenként 50 pálcaütésre ítélte. Négy évvel később — 1816-ban — az akkor 46 éves Mészáros kegyelmi kérvényt nyújtott be a kerületi törvényszékhez és kérte a börtönbüntetés hátralévő részének kegyelemből elengedését, mert a tömlöcben elsenyvedt, a halálhoz közeledik, a lopásokkal okozott károkat pedig már megtérítette. Karap Péter kerületi tisztiügyész véleményes jelentése szerint azonban az elítéltnek semmiféle testi baja nem volt, erős, izmos, jó erőben lévő férfi, aki az egész napot a tömlöcön kívül közmunkában töltötte és csak éjszakára zárták be. A károkat sem térítette meg, soha nem is fogja, sőt ha kiszabadul, mások javait újra elragadozza, mert semmiféle vagyona nincs. „Nem azt bánja ez — írta a tisztiügyész —, hogy vétkezett, hanem azt, hogy utóiéretett és annálfogva rabságba esvén, elébbi rossz cselekedeteit nem gyakorolhatja". A közgyűlés az ügyészi véleményt magáévá tette s az elítélt kérvényét nem terjesztette fel a Helytartótanácshoz.*

7 17. Fejér György 50 éves, nánási ember különböző lopásokért életének nagy részét tömlöcben töltötte. Legutóbb 1811. március 16-án szabadult Bihar vármegye börtönéből, ahol az ott raboskodó tolvajoktól a lopást még jobban kitanulta. Szabadulását követően börtönbeli ismerőseit felkereste, és velük hét és fél hónap alatt az ország különböző részében elkövetett lopásokkal 100 ezer forintot meghaladó kárt okozott. Gere Sándor tettestársával Csákován, Tokajban és Miskolcon kereskedők boltjait törte fel. Ezrekre menő értékű portékákat és nagy summa készpénzt loptak el. fgy a csákovai boltból huszonnégy rőf kartont, három röf kamukát (damasztot), két rőf perkált (mintázott pamutvászon), két darab ruhának való anyagot, egy női-, egy gyermek reklit és egy kendőt vittek magukkal. Gazdag zsákmányra leltek Dolinay János tokaji boltjában is. Tőle tizenkét vég posztót, egy és fél vég flanelt, három vég kartont, tizennégy vég különböző fajta vásznat, négy vég gyolcsot és 535 forint készpénzt zsákmányoltak. Dolinay összes kára 8703 forintot tett ki. A boltok kifosztásán kívül kóborlásaiban két társával negyvenkét lovat, két csikót, három szekeret és azokhoz hámokat lopott. A maga részére hamis passust és keresztlevelet készíttetett. Az okozott károkból csak kevés térült meg, mert az eltulajdonított ingóságokat elcserélgette, eladogatta. A kerületi törvényszék 1813-ban akasztófára ítélte. Az ítéletet a Királyi és Hétszemélyes Tábla is helybenhagyta, a király azonban megkegyelmezett neki. A halálbüntetést hét évi szüntelen vasban, közmunkában, hetenként két nap kenyéren és vízen töltendő rabságra, továbbá negyedévenként elszenvedendő 30 pálcaütésre változtatta.

2* 18. Nemes Kiss János 34 éves, vámospércsi „gonosztevőt" a kerületi törvényszék 1804-ben káromkodásért, 1810-, 1811-, 1814-és 1815-ben lopásért büntette meg. Ennek ellenére 1817 augusztusában a vejével együtt a mezőről két kereszt rozsot lopott. Bár az emiatt ellene indított fenyítő per aiatt meg kellett volna javulnia — olvasható az ítéletben — ő azonban „a 27 B. ügyek. 1812. Fasc. NNN. No 26. 28 Uo. 1813. Fasc. OOO. No 40. A kegyelmi rendelkezést l. ker. közgy. jkv. 20. k. 1814. június 3. N° 1. 78