Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850

Az ítélet szerint a szoboszlói alkapitány házának padlását feltörte. Onnan szalonnát vitt el, Bárányi István debreceni mészárostól két marha­bőrt, szűrt és pénzt, Kábán hét lovat, Szoboszlón két tehenet, négy új kereket és lőcsöt lopott. Arra is tekintettel, hogy 13 éves korától kezdve állandóan lopásokat követett el, a törvényszék kötél általi lialálra ítélte. Márton Péter az ítélet kihirdetése után a tömlöcből, ruhája hátraha­gyásával, egy ingben, lábravalóban megszökött, az elrendelt körözés alap­ján azonban kézre került. Ám a halálbüntetés végrehajtásától megmene­kült, mert az uralkodó a törvényszék ítéletét kegyelemből ötévi közmun­kában töltendő és két részletben — a kegyelmi elhatározás kihirdetésekor és a büntetés kitöltésekor — végrehajtandó 50 pálcaütésre változtatta. 2 1 11. Bődi István és három társa ellen lopás, két személy ellen pedig orgazdaság miatt emelt vádat a tisztiügyész. A 30 éves, nős, négygyerme­kes Bődi István lopásért és verekedésért már büntetve volt. Ezúttal 21 rendbeli lopás bizonyult rá. összesen öt lovat, malacokat, kecskéket, ju­hokat, szalonnát, sódart, pálinkát és tót vásárosoktól a kocsmában 26 fo­rintot lopott részben egyedül, részben társaival együtt. A törvényszék 1784-ben Bődi Istvánt, mint megrögzött tolvajt kötél általi halálra ítélte s a büntetést végre is hajtották. Tettestársait, éspedig Dóka Jánost 13 rendbeli lopásért négyévi börtönre és négy részletben végrehajtandó 200 botütéssel, Derne Nagy Mihályt öt rendbeli lopásért egyévi börtönnel és két részletben 100 pálcaütéssel, Fábián Mihályt pedig három rendbeli lopásért 60 botütéssel sújtották. Az orgazdák 80, illetve 50 botütéssel lakoltak. 2 2 12. Kacska Derne Mihály és Kpzák Oláh István 35 éves, nős, böször­ményi „gonosz életű, megrögzött tolvajok, minthogy a dolgot kerülték, egyéb életmódjuk nincs, mint lopnak" — írta a tisztiügyész a Species factiban. Ez a két ember megegyezett egymással, hogy Fazekas György szol­galegényt ráveszik, menjen el velük Üjvárosra (Balmazújváros) a Vinnyó nevű csapszëkhez, mert ott sok pénzt sejtenek. 1792. január 27-én éjszaka mindhárman útnak is indultak. A csap­széknél Kozák Oláht strázsának állították, Kacska Derne és Fazekas pe­dig a csapláros kamrájának falát keresztülásták. A nyíláson Fazekas be­bújt, a kamra ajtaját belülről kinyitotta, s így Kacska Derne is bement. A kamrából a csapláros ládáját, tarisznyáját, 80 forint 68 krajcár kész­pénzét és „egyéb javait" elvitték és azokon megosztoztak. Az egyéb ja­vak a következők voltak: kolbász, háj, két lepedő, két abrosz, két párna­haj, négy keszkenő, egy kékszínű kötény, hét rőf (1 rőf=77,7 cm) külön­böző fajta vászon, két ingváll, kilenc csomó pamut, két különböző fajta kartonanyag és egy hosszú kendő.- Az ellopott holmik értéke a készpénz­zel együtt 225 forint 91 krajcárt tett ki. Kacska Deménél már a cselekmény elkövetése utáni napon — janu­ár 28-án — házkutatást tartottak és az ellopott ruhaneműek egy részét megtalálták. Kacska Demének sikerült a házból kiszaladnia és „az erdő­21 Uo. 1784. Fasc. GG. No 54. és 1786. ,Fasc. JJ. No 33. A kegyelmi elhatározásra 1. ker. közgy. jkv. 7. k. 1785. július 28—29. No 8. 22 B. ügyek. 1784. Fasc. GG. No 55. A halálbüntetés végrehajtása az 1785. Fasc. HH. No 9. iratokból tűnik ki. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom