Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulása
san bizni. . .". 3 3 Erre vonatkozóan kihasználták azt. a tényt is, hogy a hajdúvárosok által kiállított katonaságot a nádor-huszárokhoz osztották be, mint az ezred egyik századát. A nádor-huszárezredet pedig a Jászkunság állította ki, s mint. a neve is mutatja, Magyarország nádorának a fennhatósága alatt állott. 1790 decemberében írták haza, hogy tisztelgő látogatáson voltak a nádornál, s kérték, hogy vegye a hajdú városokat pártfogásába. A nagyobb nyomaték kedvéért a nádor huszárok egyenruhájában jelentek megA választás körüli bonyodalmakról a két követ az országgyűlés végeztével a Hajdúkerülethez intézett jelentésükben a következőképpen számolt be. Legfőbb céljuk — a városoktól kapott utasításoknak megfelelően — a kamarai fennhatóság elkerülése és az országgyűlési képviselői jog elnyerése volt. Ezzel viszont együtt járt az, hogy a választás eddigi rendje változzon! Mindazonáltal a kérdés feszegetését a privilégiumok elnyerésééig halogatták, egészen addig, „míg észre nem vettük, hogy a szabad választás mindjárt ki neveztetésésé változik". S azt is észre vették, hogy erre a tisztre „némely idegen és semmiféle tekintetben nem közülünk való Hivatalokat vadászok" pályáznak. Jablonczav Petes János megerősítését úgy értékelték, illetve az ezzel kapcsolatban kiadott rendelkezést úgy értelmezték, hpgy a szabad választás a haj diivárosok elnyert illetve megerősített kiváltságainak része lett: „És hogy ezután mint eddig is történt, a szabad választás eránt kérdés ne támadjon, hanem azt válasszák a Nemes Városok, akit akarnak, ezen választásról a Decretumban is emlékezetet tettünk." 3 5 Az 1790-ben megválasztott főkapitány hivatalát valóban nem vonták többé kétségbe, de a Kancellária az eredeti tervét nem adta fel, s 1809ben — Jablonczay halála után — ragaszkodott eredeti elképzeléséhez, s keresztül vitte, hogy a hajdúvárosok három jelöltje közül a főkapitány kinevezés útján kerüljön hivatalába. Ez ellen ugyan az akkori §lkapitány — Györffy József — a Hajdúkerület nevében ünnepélyesen tiltakozott, mondván, hogy e téren a törvényhatóság „a századoktól fogva gyakorlott, ősi jussait, melly idő alatt ezen fő Kapitányi Hivatal mindenkor a magunk fijainak kenyere vólt, kivánnya továbbra s híven fel tartani". Ekkor a Kancellária utasításainak megfelelően három személyt jelöltek a főkapitányi tisztségre — Görög Demetert, Györffy Józsefet és Nánási Oláh Mihályt — akik közül az uralkodó a Kancellária útján Nánási Oláh Mihályt tartotta alkalmasnak e tisztség betöltésére. Igaz, Görög Demeter nem is vállalta a jelölést. 3 6 Ugyanez ismétlődött meg 1838-ban, Nánási Oláh Mihály halálakor! # Ekkor a királyi biztos, Kállay István közölte a hajdúvárosokkal, hogy joguk van „nem szoros értelemben vett ki jelelés, hanem csupán ajánlásképpen Leg Felsőbb Helyre" alkalmas személyeket kijelölni, maga a döntés azonban a Kancellária útján a király kiváltsága. 3 7 Ekkor három je33 Uo. F. 4. No. 3. 1790. Jablonczay Petes János és Nánási Oláh Mihály a Hajdúkerülethez. Pozsony 1790, nov. 14. 34 Uo. F. 4. No. 30. 1791. Jablonczay Petes János és Nánási Oláh Mihály a Hajdúkerülethez. Pozsony, 1790. dec. 4. 35 Uo. F. 4. No. 107. Jabloncay Petes János főkapitány és Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főjegyző jelentése az 1790,91-i országgyűlésen végzett tevékenységükről. Szoboszló, 1791. márc. 29. 36 Uo. IV. A. 502. a. 1808 .dec. 5. és 1809. dec. 9. 37 Uo. 1838. júl. 30. H.-ker. jkv. 30. k. 60
