Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulása
Nemes Városok Vice kapitányságára a Feő Kapitány Szemere László Uramnak Eő Kegyeimétül a Nemes Városoknak recommendálátatott", Károlyi gróf a bihari kishajdú városok kapitányává nevezte ki. Ezt a kinevezést Károlyi Sándor csak 1708. szept. 2-án kelt parancsával vonta vissza! 1 4 Ez a megleíhetősen zavaros helyzet viszont azt jelentette, hogy a főkapitányi tisztségnek ekkor még koránt sincs olyan nagy jelentősége, mint a későbbiekben. A Rákóczi-szabadságharc után viszont úgy tűnt, helyreállt a korábbi állapot. 1711-ben kerül a hajdú városok főkapitányi tisztségébe a Csanády (I.) Sámuel, aki Hajdúszoboszló s egyben a Hajdúkerület leggazdagabb családjából származott, amely család ihárom egymást követő generáción keresztül három hajdúkerületi főkapitány mellett számos táblabírát is adott, is egyben Bihar vármegye jómódú, köznemesi családjai közé is számítottak. Birtokaik voltak Nagykerekiben, Álmosdon, Herpályban és Mezőtelegden, s tulajdonukban volt — Bocskai István famíliájával való állítólagos rokonságuk okán — a nagykereki várkastély is. 1 5 Címeres nemesi levelet viszont csak I. Lipóttól szereztek 1690-ben, amelyet 1692-ben hirdettek ki Szabolcs vármegyében. Csanády Sámuelt 1702-ben Szoboszlón a hajdúnemesek között írták össze. Tevékenysége 1711-ig még további feltárást igényel, minden esetre ebben az évben őrnagyként említik. 1711 nyarán már mint a hajdúvárosok kapitánya bukkan fel. 1711. aug. 12-én például a hajdúvárosok úgy határoznak, hogy Csanády Sámuel Fogarasi Tamással és Szoboszlói Istvánnal együtt menjen Kassára Pálffi János generálishoz bizonyos dolgok elintézésére, amely célra a városok „hét alkalmatos Borjas Teheneket" és húsz köböl abrakot adtak. 1 6 1711. aug. 25-én pedig a hajdúvárosok a Böszörményben tartott közgyűlésükön úgy határoztak, hogy Csanády Sámuel főkapitány Fogarasi Tamással és Szathmári Jánossal együtt induljon Bécsbe, amely célra 600 magyar forintot szavaztak meg nekik. 1 7 A küldetés célját a szűkszavú határozat nem említi, de joggal feltételezhetjük, hogy a főkapitányi hivatalában történő megerősítést kellett elérniük, s valószínűen ebből a célból kereshették fel korábban a nagyhatalmú és nagy befolyású Pálffi Jánost is. A jelek legalábbis erre utalnak. Csanády Sámuel főkapitányt ugyanis a bécsi udvari haditanács 1711. november 25-én erősíti meg tisztségében. Rendkívül érdekes az okirat indoklása. E szerint Csanády Sámuelt a hajdúvárosok választották meg (ab oppodiis hajdonicalibus.. .), régi szokás szerint (consveto more electus .. .J. 1 8 Csanády (II.) Sámuel 1734-ben került a hajdúvárosok főkapitányi székébe, választás útján, s ebben a tisztségében ugyancsak a bécsi udvari haditanács erősítette meg. 1 9 Fentebb viszont már utaltunk rá, hogy pontosan az előző évben helyezték őket kamarai fennhatóság alá, amely a hajdúvárosokat rendkívül nehéz helyzetbe hozta, hiszen — elvben — a kincstártól való magánföl14 HBML IV. A. 502. a. 1. 239. 1708. okt. 11. 15 Vö. Herpay G. i. m. 16 HBML IV. A. 502. a. 1. H.-ker. jkv. 1711. aug. 12. 17 Uo. aug. 5. 18 Origó et Status ... i. m. és Sillye G.: Szózat a Hajdúkerület ügyében. I. m. 19 Uo. 56
