Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi főkapitány választási rendjének alakulása
ros választotta meg, s ebben a tisztségében az udvari haditanács csak megerősítette? A főkapitány legfontosabb feladata az állami hadiadó kivetésével kapcsolatos teendők intézése volt, amely természetesen együtt járt a kerületi adminisztráció kiépítésével, amelynek első természetes velejárója volt annak a statútumnak a megalkotása 1698-ban, amelyre a főkapitány megválasztásakor (került sor, s amely szaibályozta a városok közötti kapcsolatokat elsősorban abból a szempontból, hogy a városok teherviselő képességét megőrizzék, s a felsőbbség kívánalmainaik eleget tehessenek. 8 A történeti irodalomból közismert, hogy a hajdúvárosok ebben az időben — megcsonkultan is jelentős kiváltságaik védelmében — komoly anyagi terhek vállalására kényszerültek. S ez okozhatta azt, hogy Désány István nemsokára lemondott főkapitányi hivataláról, Nánásról Tokajba költözött. 1701. dec. 29-én a hajdúvárosök Nánáson tartott közgyűlésén még ő elnökölt,~ahol a városokra kivetett terhek szétosztásáról intézkedtek, s a jelek szerint ez volt az utolsó közéleti szereplése a hajdúvárosokban. 9 Az ok minden jel szerint a készülő 1702-es összeírás volt, amelyet I. Lipót Bécsben 1702. ápr. 15-én kelt rendeletével határozott el, s amelynek végrehajtásával az udvari kamara a szepesi kamarát bízta meg. 1 0 Az eset kísértetiesen hasonlít a bihari kishajdú városok 1692-ben elrendelt összeírására, amelynek eredményeként azok előbb kincstári, majd pedig magánföldesúri függésbe kerültek. 1 1 Kérdéses, hogy Désány István lemondása után ki látta el a főkapitányi tisztséget. A jelek szerint hivatalosan kinevezett főkapitány nem volt ugyan, de a még egyébként is eléggé körülhatárolatlan funkciót az a Nánási Jakab látta el, aki már Désány István főkapitánysága alatt is Nánás város jegyzője volt, s aki 1702-^ben az összeírás alkalmából Kálmáncsay István és Krucsay Miklós kamarai tisztviselők mellett mint a kerület deputátusa segédkezett. S így egyben ellátta a kerületi főkapitány akkori legfontosabb feladatát is. 1 2 Rendkívül érdekesen alakult a helyzet a Rákóczi-szabadságharc alatt. A helyi ügyeket lényegében főkapitányi minőségben, de alkapitányi rangban mostmár hivatalosan is Nánási (Oláh) Jakab intézte, viszont a hajdúvárosok élén főkapitányi rangban előbb Budai István őrnagy, majd Szemere László ezredes állott, akik viszont a városok belső ügyeibe nem szóltak bele, hanem a hajdúvárosok által kiállított katonaság parancsnokai voltak. 1 3 Érdekes viszont, hogy Nánási Oláh Jakabot, aki „a T Az okirat közölve Origó et Status Privilegiatorum Oppidorum Hajdonicalium ex legibus, privilegiis, aliisque monumentis deproptus. H.én. (Pest, 1821.) 24. és Sillye Gábor: Szózat a Hajdúkerület ügyében. (Pozsony, 1847.) 54. Itt a főszövegben szereplő 1669-es évszám egyszerű sajtóhiba 1699. helyett. Ez a Hajdúkerület megalakulására vonatkozóan számos hiba forrása lett. 8 A statútum közölve Nyakas M.: A Hajdúkerület kialakulásának néhány problémája ... i. m. Függelékben. 9 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (továbbiakban: HBML) IV. A. 502. a. 1. H.-ker. jkv. 1701. dec. 29. 10 Az összeírás előkészületeire és lebonyolítására lásd Herpay Gábor: Nemes családok Hajdú vármegyében. (Debrecen, 1926.) 18—20. 11 Vö. Szendrey István: A bihari hajdúk pere a hajdúszabadságért. H. é. n. (Debrecen, 1958.). 12 Herpay G. i. m. 13 Sillye Gábor: A Hajdúkerület története i. m. 51—53. 55
