Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TERMÉSZETTUDOMÁNY — NATURWISSENSCHAFTEN - Kovács Gábor: A daru (Grus grus) vonulása és nyári előfordulásai a Hortobágyon. 1975—1987
A táplálkozó darucsapat tevékenységének napi ritmusa Éveken át több gyülekezőhely darvait vizsgálva a napi ritmus meglehetősen szabályosnak tűnik. 1984. okt.—nov.-ben a Kunmadarasi pusztán észlelt viselkedést a többi, nagyobb létszámú táplálkozó-, ivó- és gyülekezőhelyen is érvényesnek találtam: — Napkelte előtt alvóhelyükről táplálkozni indulnak. — Késő délelőtt, vagy déltájban inni mennek, ezt hosszabb pihenő követi a pusztai ivóhelyek környékén. Vízivás végett a darvak felkeresnek árkokat, csatornákat, árasztásokat, félig lecsapolt halastavakat, mély keréknyomokban meggyűlt esővizet stb. — Délután újabb táplálkozásra indulnak. — Alkonyat előtt több hullámban érkeznek vissza az éjszakázóhely elfoglalására. Az újabb és újabb csoportok érkezése a teljes sötétség beálltáig eltart. Néha egész éjszaka kurjongatnak. Természetvédelmi feladatok Az éber és óvatos darut természetes ellenség alig fenyegeti nálunk. Táplálékát nagy akció-körzetben szedi ' össze, ennek során a nagyüzemi mezőgazdasági környezethez, főleg a kukorica-monokultúrához és a gabonatáblákhoz kötődik. A természetvédelem egyetlen jelentősebb segítséget adhat számára, ez pedig az éjszakázóhelyek zavartalanságának biztosítása. A pusztai pihenőhelyeken a fokozottan védett területekre vonatkozó kezelési utasítások a darvakat is jól védik. Halastavi környezetben kívánatos a vadászat (vízivad) teljes megszüntetése a HNP határain belüli Hortobágy-Halastó teljes területén. Nem célszerű a védett területeken kívüli, „kártétel-elhárító" lő fegyveres „riasztás" hatósági engedélyezése, mert az 1986-os év tapasztalatai szerint ez azonnali visszaéléseket szült. Egyes pusztákon a daru 1985—86-os nagyobb mértékű megjelenése a darutollgyűjtők népvándorlását is megindította, mely fokozottan zavarta a nappali pihenőhelyeket. (Cserepes, Rókás, Juhoshát.) Daruadatok a Hortobágyról és környékéről. 1975—1987. Tanulmányom befejező részében a tizenhárom év darumegfigyeléseit közlöm, időrendi sorrendben, a hely és a példányszám feltüntetésével. Az adatok jelentős része Fintha István HNP zoológiai felügyelőtől, néhány pedig Bodnár Mihály HNP természetvédelmi őrtől származik, ezeket F.I., illetve B.M. betűkkel külön is jelölöm. Az 1987-es év adatait április végével zártam le. 1975. 02. 03. Konyári-Sóstó (Bihar) 2 30. 03. Balmazújváros-Nagyhát 70 17. 04. Máta 09. 07. Kondás fenék 10. 10. Kondás fenék 10 F. I. 2 F. I. 32 F. I. 62 F. I. 19 F. I. 80 03. 04. Máta 06. 04. Debrecen 09. 04. Máta 09. 04. Meggyes 320 200 F. I. 30 F. I. 120 F. I. 17. 10. Nyírőlapos 28. 10. Nyírőlapos 29. 10. Debrecen 26