Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
NÉPRAJZ — VOLKSKUNDE - Deli Edit: A Hajdúsági Múzeum csengőgyűjteménye
(vezérürüharang) összeállítású készségéről is. Ezért érdekes a csengőegyüttesek leírása, múzeumba begyűjtése. Ilyen összehangolt kolompsor van az István király Múzeumban, 2 7 Abonyban, a Kossuth Múzeumban egy bugaci gulyás 7 marhacsengője, s a debreceni Déri Múzeumban Laj ter Imre hortobágyi juhász csengőkészlete. A legjobb alkalom a hortobágyi pásztorok számára csengőik kicserélésére, vásárlásra, párok keresésére a hortobágyi vásárok alkalmával adódott. A böszörményi csengőöntők rendszeresen jártak árulni a vásárba. A vásárba készülő csengők abban; különböztek a megrendelésre készülőtől, hogy gyakran minta nélküliek, vagy a minta mellett csak évszám van, míg a megrendelésre készülőn a vésett minta és az évszám mellett a megrendelő neve vagy a minta közepében a monogramja is megtalálható. Van olyan is, amelyen csak szöveg található: pl. Vette Uzonyi Sándor 1837. A pásztorok között él egy olyan hiedelem, hogy a böszörményi csengő szép hangját világos „fehér" színét a beleolvasztott ezüst adja. Pásztorok és lovasgazdák egyaránt tudnak olyan „esetekről", amikor a vásárló ezüst húszast adott a mesternek, aki azt beleolvasztotta a csengő anyagába, így készítve különlegesen szép hangú csengőt. Mások szerint ez csak mese, s az öreg Tisza Nagy eltette, vagy az olvasztó tégely mellé ejtette észrevétlenül az ezüst pénzt. Néhány pásztor szerint a csengők világos színét — amelyre azt mondják, ezüst tartalmú — úgy is el lehet érni, hogy hosszabb ideig juhok nyakába akasztják és a gyapjúban levő faggyú idővel „kiszívja" a csengő színét. E hiedelmek ellenőrzésére a múzeum munkatársa, Lőcsei József metalográfiai vizsgálatokat végeztetett a Debreceni Atommagkutató Intézetben. Az elvégzett anyagvizsgálati eredmények — 10 csengőn — nem mutattak ki ezüstöt a böszörményi csengőkben számottevő mennyiségben. A vizsgálat eredménye és értékelése kéziratban van. 2 8 27 Nagy Gyula: Parasztélet a Vásárhelyi pusztán. 147.; Bellon Tibor: Nagykunság (Bp., 1979.) 145.; Ecsedi István: A Hortobágy puszta és élete (Debrecen, 1914.) 212.; Ecsedi István: Hortobágyi életképek (Debrecen, 1927.) 11.; Vajkai Aurél: Szentgál, Egy bakonyi falu néprajza (1959.) 53.; Szabó Kálmán: Kecskemét pásztorélete. Népr. Ért. XXXIV. évf. (1942.) 15. és 18.; Szebeni Géza: A csiki juhászat. Ethn. LXXIII. (1962.) 74.; Nagy Czirok László: Pásztorélet a Kiskunságon. (1959.) 102—107.; Barsi Jenő: Zene egy Sályi pásztor életében (Budapest, 1984.). 28 Pesovár i. m. 268. Lásd Ltsz. 74. 94.1.—74. 101 .1. 29 Lőcsei József kézirata. OMF. 171
