Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nyakas Miklós: A hajdúkerületi székház építésének megszervezése
lés tudomásul is vette. 1 7 Amikor a királyi biztos a kerületi székház átadásakor bizonyos műszaki észrevételeket tett, illetve bővítést írt elő, Koszéi János kőműves mester a bővítést csak azzal a feltétellel vállalta, ha a hajdúvárosok (a Hajdúkerület) valamennyi anyagot és segédmunkát biz<tosít részére. 1 8 így többek között a téglákat is, amely e szerint változatlanul helyben készült. A téglavetést változatlanul Fehér András végezte. A téglavető gödrök helyét sajnos nem tudjuk megmondani, könnyen elképzelhető azonban, hogy a mai 35-ös út melletti területről lehet szó, hiszen a múlt század második felében már a városi vezetés a téglavető helyek kimerüléséről panaszkodott, s a jelenlegi téglagyár környékén ma is bőségesen áll nyersanyag rendelkezésre. 1 9 A téglavetés, a fuvarozás és segédmunkák végzése mellett bizonyos kisebb jelentőségű szakipari munkákat is a helybeli, döntően hajdúböszörményi mesteremberek végezték. így például Bácsi György kovácsmester 1806-ban a gátorba csinált egy kulcsos vasat, megvasazott egy új vedret, egy meszes ládát, két téglahordó targoncát, megpántozott egy lapátot, megvasazott négy cserpákot, megacélozott egy fejszét, a kútostorhoz láncot készített, kétszáz lécszeget csinált, s ráhúzott egy vasráfot egy targoncakerékre, újonnan vasazott két téglahordó targoncát, készített negyvenöt horgas szeget a párkányba, több fajta kulcsos vasat készített — nyilvánvalóan a boltívekbe — stb. 20 Bácsi György hasonló jellegű munkákat végzett a következő évben is. 21 Amikor a királyi biztos az épület műszaki átvételekor előírta azt, hogy a levéltár ablakaira vastáblákat kell tenni, az építtető inspektor a munkát szintén helybeli mesterre, Fazekas András böszörményi lakatosra bízta. Munkadíja ablakonként hetven rénes forint volt. Ugyancsak ő készítette a kályhákra való vas ajtókat harminchat rénes forintért, a kemencékre valókat pedig darabonként — sarkokkal, hevederekkel ellátva — huszonöt forintért. 2 2 A kisebb jelentőségű ácsmunkákat ugyancsak helybeli mesterek végezték. így kötöt például Kis Varga Dániel, a Hajdúkerület építő inspektora szerződést Nagy János és Veres István böszörményi ácsmesterekkel azoknak a munkáknak az elvégzésére 1812-ben, amelyeket az épületet átvevő királyi biztos pótlólagosan írt elő. Nyolcvan váltó forint bérösszegért nekik kellett gondoskodnia a zsindelyről, zsindelyszegekről és egyéb anyagokról, ezzel szemben a Hajdúkerület vállalta, hogy magára veszi a segédmunkások állításának és a fuvarozásnak a gondját. 2 3 17 Uo. IV. A. 502. a. 1810. 672. 72. E szerződést a hajdúkerületi jegyzőkönyv 1810. dec. 10-én említi. Jellemző, hogy a téglavető a kért kétszázezer helyett így csak százezret vállalt. 18 Uo. IV. A. 502. b. F. 6. No. 3. 1814. Az 1812 .évi számadásoknál. 19 Uo. IV. B. 753. a. 1. 1868. dec. 1. 870. A kerületi szárny polgárkori bővítésénél előírt versenytárgyalásnál Vecsey Imre és Varga Ferenc ajánlata esetében Böszörmény városa azért emelt kifogást, hogy „a város téglavető helysége annyira elkopott már, miszerint azon kényszerűség van kilátásban, hogy a város a téglavetésre való földet egyesektől lesz kénytelen vétel útján szerezni." A mostani téglagyárnál mindenesetre ma is van bőségesen föld, elhagyott téglavetőgödrök viszont a 35-ös út mellett vannak. 20 Uo. IV. A. 502. b. F. 6. No. 1814. 1806. évi számadások. 21 Uo. 1807. évi számadások. 22 Uo. IV. A. 502. a. 18. 810. 438. 65. 23 Uo. IV. A. 502. b. F. 6. No. 3. 1814. Az 1812. évi számadásoknál. A szerződést 1812. szept. 24-én kötötték. 121
