Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
csak félévi rabsággal büntették nemes Molnár Mihály 35 éves nánási lakost, aki Váczi Jakab huszár közlegénnyel együtt feltörte a nánási alsó mészárszéket, és onnan húst, szalonnát és juhbőröket lopott. Kovács Endre, a Bocskai lovas ezred kapitánya a lopást észrevette, mire a vádlott futásnak eredt, és a lopott holmikat eldobta. A kapitány azonban utolérte és bekísérte a városházára. 14 3 A decemberi ülésen tárgyalta a törvényszék Oláh Mihály dorogi ember ügyét, akit a tisztiügyész egy sertés ellopásával vádolt. Oláh tagadta bűnösségét, és azzal védekezett, hogy a sertést „a Nánás és Dorog közt tanyázó muszkáktól nyolc ezüst húszason vette." Mivel állítását semmivel sem tudta igazolni, védekezését a törvényszék nem fogadta el, és 1 hónapi rabságra ítélte. 14 4 A szabadságharc bukása után bekövetkezett közigazgatási átszervezés folytán a kerületi törvényszék 1850-ben már csak márciusban és májusban tárgyalt büntető ügyeket, és lopás miatt összesen 24 ítéletet hozott. Másfél évi rabságot szabott ki arra a tolvajra, aki tizennyolc sertést 14 5 és egy másik vádlottra, aki tíz marhát tulajdonított el. 14 0 Dorogon egy lakóházat éjszaka vert fel a tettes, és több holmit elvitt. Büntetése 1 évi rabság volt. 147 Azt a vádlottat, aki szintén éjszaka tört be Szoboszlón egy lakásba, de kisebb értékű tárgyakat lopott el, félévi rabságra ítélték. 14 8 Ugyancsak félévi rabságra ítélte a törvényszék a tolvaj ságáról és orgazdaságáról ismeretes vádlottat egy ló ellopása miatt, 14 9 ugyanennyi büntetést szabott ki egy büntetlen előéletű vádlottra is, de ő két ökröt tulajdonított el. 15 0 A kisebb értékű ingóságok, termények és néhány sertés ellopásáért a büntetlen előéletű vádlottakat 1—4 hónapi rabsággal sújtották. A hajdúkerületi törvényszék feudáliskori működésének utolsó napján, 1850. május 22-én hozott ítéletet Izsó Gábor 58 éves nánási ember ügyében is. öt a Dorogra vezető úton a városi csendkatonák tartóztatták fel, s mivel ásót, kést, kötelet és kétcsövű, keményen megtöltött pisztolyt találtak nála, — letartóztatták. Izsó a nyomozás során beismerte, hogy a nála talált ,,rablási és házfelverési eszközökkel" Dorogon egy házat akart feltörni. A tisztiügyész ezért lopás kísérlete miatt emelt vádat ellene. A törvényszék az ítéletben azt állapította meg, hogy vádlottat „rossz szándékában" csak az gátolta meg, hogy „tolvajsági útjában" elfogták. „Jóllehet a célba vett bünt el nem követhette, mindazonáltal, mint megjobbíthatatlan és efféle bűntettekért máskor is büntetett gonosztevőt" félesztendei rabságra ítélte. 15 1 A törvényszék 1850 május 22 után azért nem tárgyalt, mert az abszolutizmus a Hajdúkerületet eltörölte. Üjbóli működését csak tizenegyévi szünet után, 1861. június 6-án kezdte meg és folytatta 1872. január l-ig, az egységes állami bíróságok felállításáig. 143 B.-ügyek 1849. Fasc. 4. V. 28. 144 B. ügyek jkv. 4. k. 1849. december 19. No 100. 145 Uo. 1850. március 4. 19. 146 Uo. 1850. május 22. No 63. 147 Uo. 1850. március 7. No 34. 148 Uo. 1850. május 22. No 48. 149 Uo. No 59. 150 Uo. 1850. március 7. N° 36. 151 B. ügyek. 1850. Fasc. 5. A. No 57. 112
