Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850

godtan összeszedhették a nánási tanács által készített jegyzékben felso­rolt értéktárgyakat. Ezeket K. Szabó András házához vitték és egymás között szétosztották. Forrai Bálint a bűncselekmény elkövetésénél nem volt jelen, de mi­vel a tanácskozás az ő házában volt s a megszerzett pénzből is részesült, ,,a lopás egyik cinkosává vált". Nem sokkal a cselekmény elkövetése után Elbogen Jákób „ügyes mesterkedéssel" kitudakolta, hogy kik voltak a. tettesek és tőlük, igen nagy mennyiségű pénzt vett át, az arany és ezüst pénzeket felváltogatta s ezzel „a tolvajság napfényre kerülését hatható­san akadályozta," végül „magukat a tolvajokat a pénz ravaszul elsikkasz­tása által tetemesen meglopta". A lopott pénzből Elbogen Mózes is része­sült és az arany pecsétnyomó gyűrűt ő vette meg. K. Szabó Andrásné terhére azt állapította meg a törvényszék, hogy nemcsak tudott a lopásról, hanem az abból származott pecsétgyűrűt ő adta el Elbogen Mózesnek. Forrai Bálintné is tudott a lopásról, „de hites férjét feladni nem kívánta". Végül Szántai Jánosné egy ízben hamis kulcs felhasználásával lopást kísérelt meg Vad Tamás sérelmére és ő beszélte el, hogy a táblabíró hol tartja a pénzét. E tényállás alapján a törvényszék K. Szabó Andrást és Csengeri Pált 3-3 évi, Forrai Bálintot és Kovács Mihályt egyformán 2 és fél évi, Elbogen Jákobot 2 évi és Elbogen Mózest 1 évi, vasban és közmunkában, heten­ként két napi böjttel súlyosított fogságra, valamint negyedévenként 25-25 pálcaütésre ítélte. K. Szabó Andrásné büntetése eddigi fogságán kívül egy­szerre végrehajtandó 25 korbács, a Forrai Bálintnée és Szántai Jánosnéé­az előzetes letartóztatásban eltöltött idejüknek a büntetésbe beszámítása volt. További hat vádlottat a törvényszék felmentett. Az ítélet ellen a tisztiügyész és a szabadságvesztésre ítélt vádlottak: fellebbe7éssel éltek. A Királyi Tábla 1842. február 14-én hozta meg íté­letét. A K. Szabóra, Csengerire, Forraira és Elbogen Jákobra első fokon­kiszabott büntetést azzal hagyta jóvá, hogy a végrehajtás kezdetét attól a naptól kell számítani, amikor a kerületi törvényszék előttük a Táb­la döntését kihirdeti. Kovács Mihály éjjeliőr büntetését 3 évi, az Elbo­gen Mózesét 2 évi fogságra emelte fel, megváltoztatta a Szántainéra vo­natkozó elsőbírósági rendelkezést is, és őt arra tekintettel, hogy a Vad Tamás pénze hollétének elmondásával a lopásra „alkalmat szolgáltatott fél esztendei fogságra és negyedévenként 25 korbácsra ítélte. Az elsőfokon felmentett Farkas Samut a Tábla bűnösnek találta, mert a lopott pénz egy részét az egyik orgazdától átvette és felváltotta, ezért 3 hónapi töm­löcre és 30 pálcára ítélte. Ugyancsak bűnösnek mondta ki a felmentett Vad Jánosnét is, mert tudott a lopásról, de nem jelentette fel, ezért az előzetes letartóztatásban töltött időt neki büntetésül tudta be. A többi felmentő ítéletet a Tábla helybenhagyta. 12 8 Ugyancsak 1840. szeptember 10-én hozott ítéletet a törvényszék Se­res Mihály és 22 társa ellen indított ügyben is. Az a Seres Mihály, akit legutóbb 1836 márciusában lopás miatt 2 és fél évi börtönre ítéltek, alighogy kiszabadult, 1839. december 3-ra -vir­radó éjjel már újabb bűncselekményt követett el. Ázik Ferenc nánási ke­reskedő boltját hamis kulcsokkal kinyitota s Nábrádi Gáborral együtt be­128 Uo. 1842. Fasc. 4. S. N° 56. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom