Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 7. (Hajdúböszörmény, 1990)
TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntetéskiszabási gyakorlata lopás miatt indított bűnügyekben 1757—1850
Seres Mihály 23 éves nánási nyájkondás letartóztatásáig különböző sértettektől összesen 95 sertést lopott el. A törvényszék 1827 januárjában 2 évi rabságra, negyedévenként 25 pálcára és a pásztorságtól „végkép" eltiltásra ítélte. ,-2: í Kiszabadulása után megint bűncselekményt követett el. K. Szabó András nevű társával Szebenyi András nánási ember három lovát ellopták. A törvényszék l-l évi rabságra és negyedévenként 25-25 pálcára ítélte őket. 1' 2'' Seres azonban csak nem javult meg. 1835-ben előbb Zelizi Sámuellel a sámsoni határból két ökröt, majd D. Szabó János katonával a nánási legelőről öt lovat lopott. Ezeknek a bűncselekményeknek az elkövetését csak ,,hosszas palástolás után" ismerte be. A törvényszék most már 2 és félévi, míg Zelizit 1 évi rabságra és negyedévenként 40-40 pálcára ítélte. 1 25 Kribula Nagy László obsitos katonát, mint kóborló, rabló és fosztogató személyt Esztár határában fogták el és lakóhelyére Dorogra kísérték. A város tömlöcének ajtaján lévő lakatot azonban egy vasszeggel kinyitotta és elszökött. A néhai Szabó Tamás invalidus katonától ellopott iratokkal kódorgott, mígnem Nyíregyházán házak felveréséért elfogták. Innen kiszabadulván hazament Dorogra és 1835-ben özv. Szabó Mihályné házát megásta. Két db féloldal szalonnát, egy db oldalháj at, kilenc db szakasztóruhát, egy db abroszt és két egész kenyeret lopott el. Az emiatt indított nyomozás során kiderült, hogy az elmúlt kilenc évben Molnár György dorogi emberrel együtt is követett el lopásokat. Ketten verték fel a dorogi árendátor, Popper József pincéjét, ők fosztották ki Auspitz József házát is. Tőle egy-egy köböl (125 liter) búzát, búzalisztet, három-három köböl rozsot, árpát, egy új ágytakarót, női ruhát, több kendőt, egy fazék zsírt és két metszett libát vittek el. Hugyajon is rajtakapták őket, amikor egy ház kifosztását megkísérelték. Molnár György a dorogi templom kerítésének szögletében lévő kamrát tolvajkulccsal több ízben kinyitotta és az eklézsia ott tárolt árpájából mintegy 27 köbölt egyedül hordozgatott el. A kerületi törvényszék e cselekményekért az akkor már 55 éves Kribula Nagyot, 1835 júniusában 1 év és 6 hónapi, Molnárt pedig 2 évi rabságra ítélte, s mivel Kribula Nagy, „ezen megrögzött haramia.", testi fogyatkozása miatt bottal nem volt büntethető, negyedévenként a hátára 40 vesszőcsapást, Molnárra pedig 30 botütést szabtak ki 12 6 Kribula Nagyot a büntetés nem javította meg. 1842. június 16-án éjszaka Jámbor Mihály házának megásásán Nagy László dorogi ember tetten érte és amikor meg akarta fogni, Kribula „kapával mesterségesen védte magát" s csak segítséggel sikerült megfékezni. A.hivatalból kirendelt védő — a kerület egyik tisztiügyésze — azzal mentette Kribulát, hogy a cselekményt a legnagyobb kényszerítés, az éhség hatására követte el, a tettenéréskor pedig azért tanúsított ellenállást, mert a büntetés elkerülése végett menekülni akart, „ez pedig az ember természetében fekszik". A törvényszék azonban másként ítélte 123 Uo. 1827. Fasc. 4. C. No 11. 124 Uo. 1831. Fasc. 4. G. No 24. 125 Uo. 1836. Fasc. 4. M. No 34. 126 B. ügyek jkv. 3. k. 1835. június 2. Az ítéletet az 1835. Fasc. 4. L. No 11. jelű iratok között lévő per jegyzőkönyvbe a jegyző elfelejtette bevezetni, így az csak a büntető ügyekről vezetett jegyzőkönyvben található. Ilyen jegyzői mulasztás mindössze néhány esetben fordult elő. 104
