Nyakas Miklós szerk.: Hajdúsági Múzeum Évkönyve 6. (Hajdúböszörmény, 1987)

TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE - Szendrey István: A szatmári béke „követének" családi és vagyoni viszonyairól (Komáromi Csipkés György)

S zeneire y István A szatmári béke „követének" családi és vagyoni viszonyairól (Komáromi Csipkés György) 1628-ban Komáromban Csipkés Mihály városi tanácsos családjában kisfiú látta meg a napvilágot, a még e században híressé vált bibliafordító prédikátor: György. Iskolai tanulmányait szülőhelyén kezdte, s 18 éves korában, 1646. június 12-én ott kapott végbizonyítványt.

1 Ezután Sárospatakra ment, hogy magasabb fokon folytasson tanulmányokat. Ott feladatát bizonyára elvégezve, hamarosan, 1649-ben egy kassai iskola nevelője lett. Kassán egy évig, 1649/50-ben taníthatott, mert 1650-ben az utrechti egyetem hallgatója: Debrecen város ösztöndíjasaként.

2 Ekkor, 22 évesen még nem telepedhetett le Debrecenben, hiszen erre az idézett időhatárok sem adhattak lehetőséget, de valamilyen módon feltétlenül kapcsolatba került városunkkal. A sárospataki és kassai munkáját ismerhették itt, hogy a debreceni magisztrátus érdemesnek tartotta a továbbtaníttatásra. Közben 1652-ben 9 hónapra elment Oxfordba, s Angliából visszatérve 1653. február 7-én kapta meg Utrechtben a teológiai doktori oklevelét, ahol egyébként keleti nyelveket is elsajátított.

3 1653 tavaszán még Utrechtben volt, dc már ebben az esztendőben hazatért. A debreceni iskola tanára lett. Székfoglaló értekezését 1653. augusztus 8-án tartotta,

4 s 1657-től aztán a város egyik lelkipásztora, amely tisztét becsülettel töltötte be 1678. október 6-án bekövetkezett haláláig.

5 Györggyel csaknem egy időben tanult a debreceni kollégiumban Komáromi Csipkés István, mégpedig 1640-ben, aki 1645-ben ugyancsak Utrechtben végzett tanulmányokat majd 1648-ban idehaza, váradi iskolában tanított. Ezek után Bihar vármegye több helységében lelkész és esperes is volt. Aligha kétséges, hogy ő is Komáromból való, de a teljes névegyezés ellenére rokonságuk kizárt, nem fivérekről van szó. Ellenben ekkoriban találkozunk egy „Stephanus Komarinus"-szal, akinek rokoni kapcsolata a jeles férfiúval nem zárható ki.

6 A dolog egyik esetben sem az érdekességért érdemel figyelmet. Sokkal inkább azért, mert annak jelzője lehet, hogy Debrecen, Sárospatak, Kassa vonzotta a távoli országrész fiataljait, akik végül is itt telepedtek meg, s Biharban, Abaújban és Zemplénben vagy Erdélyben lettek ténylegesen komoly pályát befutó, nevezetes személyiségek. Másrészt mindhárom eset jelzi azt is, hogy vidékünk vonzotta a többre igyekvőket, s Debrecen pedig messzemenően támogatta az arra érdemesnek tűnőket. 1 Az eredeti példány a Tiszántúli Ref. Egyházkerület Nagykönyvtárában: R. 784. sz. jelzeten található. Lásd Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. 2. k. (Pápa, 1908.) 467. 2 Egyháztörténet. 1943. 383., Segesváry Lajos : Magyar református ifjak az utrechti egyetemen 1636— 1836. (Debrecen, 1935.) 16. 3 TRE Nagykönyvtára. R. 765. sz., Kathona Géza: A debreceni és sárospataki tanulók részvétele a hollandiai és angliai peregrinációban 1623-tól \l\\-\g. = TheológiaiSzemle. 1979. 91. — Komáromi Csipkés György ifjúkori pályájának több részletére, az egyházkerületi oklevelekre dr. Barcza József hívta fel a figyelmemet, amiért ezúton is köszönetet mondok. 4 RMK III. 1904. sz. 5 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. (Bp., 1893.) II. 380—383. 6 Uo. VI. (Bp., 1899.) 818., lásd Thury E. i. m. 115., 119. és RMKIW. 1670. sz. 57